Az otthoni munkavégzés jogának törvénybe iktatása számos – nem feltétlenül kívánatos – mellékhatással is járhat, írják a Deutsche Bank szakértői.
A koronavírus-járvány miatt világszerte sok alkalmazott kényszerült otthoni munkavégzésre. Napjainkban, miközben a pandémia második hulláma kezd fenyegető méreteket ölteni, a home office-t egyre többen tekintik természetesnek, a „new normal” állapotnak. Európa-szerte sok cég már lehetővé tette/felajánlotta alkalmazottjainak, hogy hetente néhány napot otthonról dogozzanak, akár a járvány elmúltával is. (Nem beszéltek maguk ellen, a saját tapasztalataik is azt mutatták, hogy a munkát otthonról is el lehet – és gyakran hatékonyabban el lehet – végezni.)
Az első hullám idején az alapvető követelmény ez volt: maradj egészséges! Nem számított, hogy ki fizeti a számlát (több EU-tagállamban az állam vállalta a költségek oroszlánrészét). Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos terhekről szóló vita csak jóval később kezdődött.
Németországban a munkaügyi miniszter már bejelentette: még ősszel benyújtanak egy tervezetet, amely szerint az otthoni munkavégzés – nyilván az alkalmazottak egy bizonyos körében – kikényszeríthető joggá válik. Ebből többek között az is következik (következhet?), hogy a foglalkoztatónak kompenzálnia kell az alkalmazottat, ha saját lakóhelyét használja munkahelyként. Mivel járhat egy ilyen radikális munkajogi reform? – teszik fel a kérdést a Deutsche Bank szakértői „Working from home: Be careful what you wish for” című friss tanulmányukban.
A következtetések egyelőre (nyilván) hipotetikusak, de érdemes átgondolni azokat. Ha a home office a munkavállalók nagy részét „alanyi jogon” megilleti, akkor eurómilliárdok vándorolhatnak át az irodapiacról a lakáspiacra. Az irodák iránti igény meredeken zuhanhat, a lakáshiány ugyanakkor súlyosabbá válhat. Minél többen választják az otthoni munkavégzést, annál nagyobb valószínűséggel mehetnek csődbe az irodaüzemeltető társaságok. A lakáspiacon ugyanakkor – az új kereslet várható megjelenése miatt – emelkedhetnek az árak, túlértékeltségre lehet számítani.
Ha a jelenlegi irodabérleti díjakat az albérletek árával összevetjük – írják a német bank elemzői –, akkor nyilvánvaló, hogy a home office-t választó alkalmazottak foglalkoztatóinak csak akkor csökkenhetnek érdemben a működési költségeik, ha városi munkavállalóik olcsóbb, külvárosi vagy vidéki lakóhelyre költöznek – ellenkező estben a költségek még nőhetnek is, a nyereségesség pedig csökken.
Ezekkel a „mellékhatásokkal” a német törvényhozóknak is számolniuk kell – hangsúlyozzák a Deutsche Bank elemzői.
