Egye nagyobb üzlet az edzőcipőgyártás és -forgalmazás, a globális „sneakers-piac” 2020-ban a becslések szerint 79 milliárd dollárra rúgott, 2026-ra pedig a prognózisok szerint elérheti a 120 milliárd dollárt – írja a The Conversationon megjelent, „The history of sneakers: from commodity to cultural icon” című cikkében Naomi Braithwaite, a Nottingham Trent University oktatója.
Ebből egyre nagyobb a viszonteladói piac részesedése is: 2019-ben még 6 milliárd dollár volt, de 2030-ra ennek ötszörösére nőhet. A lábbelik az online luxustermékpiacon a legkelendőbb termékei, amiben egyre nagyobb szerepük van az edzőcipőknek. Elsőre sokaknak a Gucci sport (?) cipői juthatnak eszünkbe, de 2017-ben például a Balenciaga „Triple S” modelljei hozták a legnagyobb bevételt – és népszerűségük azóta sem tört meg.
Sok víz lefolyt tehát a Dunán azóta, hogy a John Boyd Dunlop által az 1830-as években alapított Liverpool Rubber Company piacra dobta az első sportcipőt.
Manapság egyre több, hatalmas gyűjteménnyel rendelkező „sneakerhead” diktálja a trendet, aki nem csupán a luxusmárkákkal, de a hagyományos gyártók „limitált kiadású” darabjaival is kitűnik a szürke tömegből. A Nike és az Adidas rendszeresen kielégíti ezeket az igényeket, egy Nike Air Yeezy 2 „Red October” vagy egy Air Jordan x 1 Off-White „Chicago” modellért az éjszakákon át tartó sorban állás sem tűnik különösebben nagy árnak. Az ilyen cipők „valójában” nem érnek többet 190–240 dollárnál, de előfordul, hogy 6000 dollárért cserélnek gazdát. Minél nagyobb tehát a „hype”, annál nagyobb a bevétel – ezt persze eddig is tudtuk.
