2020 első negyedévében szigorodtak a vállalkozásokat célzó hitelkonstrukciók feltételei az eurózónában, de a bankok szerint ez csak átmeneti jelenség – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) felméréséből.
Míg 2019 utolsó negyedévében a (kisebb vagy nagyobb mértékű) szigorításról beszámoló pénzintézetek százalékos aránya 1 százalékponttal haladta meg a (kisebb vagy nagyobb mértékű) lazításról beszámoló bankok százalékos arányát, addig ez a mutató 2020 első három hónapjában 4 százalékpontra emelkedett. A felmérés szerint a bankok által adott válaszok között egyre nagyobb a szórás, ami arra utal, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a hitelezési feltételeket is komoly bizonytalanság övezi.
A szóban forgó mutató ugyanakkor egyáltalán nem magas, a 2008–9-es pénzügyi válság idején előfordult, hogy a 60 százalékpontot is meghaladta. Ez részben a gazdaság- és monetáris politikai intézkedéseknek tudható be, részben pedig annak, hogy a bankok jóval stabilabb pénzügyi helyzetben vannak, mint egy évtizeddel ezelőtt. (Az EKB felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a járvány hatását a pénzintézetek egyelőre nem tudják pontosan számszerűsíteni.)
A szigorítás mutatója nagyjából ugyanakkora a nagyvállalatok (3 százalékpont) és a kkv-k (4 százalékpont) esetében. A hitelösszeg tekintetében nagyobb az eltérés: míg a rövid futamidejű hitelek esetében lényegében nem volt szigorítás, a hosszú lejáratú kölcsönöknél a mutató 5 százalékpontra emelkedett. A legnagyobb tagállamok között is akadtak eltérések: Németországban, Spanyolországban és Olaszországban szigorodtak a feltételek, Franciaországban viszont (egyelőre) nem változtak.
A szigorítást a bankok részben a borús gazdasági kilátásokkal indokolták (a felmérés közzététele után jelentette az Eurostat, hogy az eurózónában 3,3 százalékkal, az EU egészében pedig 2,7 százalékkal csökkent éves összevetésben a GDP), részben a kockázatok növekedésére hivatkoztak.
A második negyedévben fordulhat a trend: az EKB felmérése szerint április–júniusban a feltételek lazulni fognak (11 százalékpont a lazítás javára), feltehetően a likviditásnövelő jegybanki intézkedéseknek és az állami garanciaprogramoknak köszönhetően.
