Azok, akiknek a háztartásában nevelkedett gyermek, elégedettebbek voltak az életükkel, mint az egyedül, vagy a párkapcsolatban élő gyermektelenek – derül ki a statisztikai hivatal felméréséből.
A Magyarország, 2019 című összeállítás – ahogy a korábbi évek hasonló kiadványai – külön fejezetet szentel a szubjektív jólét vizsgálatának. A KSH 16 éveseket és annál idősebbeket kért arra, hogy egy 0-tól 10-ig terjedő skálán fejezzék ki, mennyire elégedettek az életükkel. (Minél magasabb értéket adtak, annál inkább elégedettek voltak.)
Az európai unió tagállamaival, illetve a korábbi hazai adatokkal való összevetés továbbra sem ad okot az elégedettségre, bár némi elmozdulás tapasztalható. A magyarországi átlagérték 2013-ban még a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban, 2018-ra azonban „feljött” (hátulról) az ötödik helyre. 2019-es összehasonlító adatok még nem állnak rendelkezésre, azt azonban már tudjuk, hogy életelégedettség mértéke tavaly az előző évhez képest valamelyest csökkent (az országos átlag 6,33).
Mi befolyásolja az élettel való elégedettséget? Ezen a téren a korábbi évekhez hasonló mintázatokkal találkozunk. A férfiak (6,40) továbbra is elégedettebbek az életükkel, mint a nők (6,27), a két érték közötti különbség az előző évhez képest nőtt. A korábbi évekhez hasonlóan az újabb adatok is azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken az életelégedettség. Szintén „általános érvényű” következtetés, hogy az iskolai végzettség, valamint a jövedelem szintjével párhuzamosan az elégedettség is emelkedik.
Az élettel való elégedettségre a családi állás, azaz a családban, háztartásban betöltött szerep is hatást gyakorol. A 16 éves és annál idősebb gyermekek után a férj, a feleség, valamint az élettárs családi állású személyek rendelkeztek a legmagasabb, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint az egyedülállók (egyedül élők) pedig a legalacsonyabb átlagértékekkel.
Öröm vagy üröm a gyerek? A statisztika válasza egyértelmű: bár egy gyermek születése a kieső bér miatt anyagi, a mindennapok átrendeződésével pedig egyéb terhekkel járhat, mégis boldogságot hoz a szülők életébe. A KSH „Életünk fordulópontjai” című adatfelvételei is azt tanúsítják, hogy a gyermekvállalás pozitív hatást gyakorol a szülők élettel való elégedettségére. A gyermek mind a nők, mind a férfiak számára örömforrást jelent. Érdekesség, hogy a gyermek a nőknek hosszú, a férfiaknak viszont csak rövid távon növeli az elégedettségét. A boldogság fokozható: nemcsak az első, de a második gyermek is pozitívan befolyásolja a szülők szubjektív jóllétét.
