Az élelmiszer-ellátás területén 15,9 millió (15 éven felüli) ember dolgozott az Európai Unióban, vagyis az összes foglalkoztatott 8 százaléka – derül ki az Eurostat helyzetképéből.
Ezeknek a dolgozóknak kulcsszerepük volt (és van) abban, hogy a koronavírus-járvány legnehezebb hónapjaiban sem maradtak üresek az üzletek polcai – olvasható az unió statisztikai hivatalának összefoglalójában.
Az „élelmiszerellátás” részterületei – a szóban forgó összefoglalás szempontjából – következők, zárójelben az adott részterületen dolgozók aránya:
- növénytermesztés, állattenyésztés, vadászat és kapcsolódó szolgáltatások (46 százalék);
- halászat (1 százalék);
- élelmiszertermékek előállítása (26 százalék);
- italok előállítása (3 százalék);
- mezőgazdasági alapanyagok és élőállatok nagykereskedelme (2 százalék);
- élelmiszer-, ital- és dohány-nagykereskedelem (8 százalék);
- élelmiszer-, ital- és dohány-kiskereskedelem (15 százalék).
Az élelmiszerellátásban dolgozók többsége (59 százalék) férfi, bár van olyan részterület (élelmiszer-, ital- és dohány-kiskereskedelem), ahol a nők vannak többségben (63 százalékkal). A koreloszlás arányosnak tekinthető: a szektor dolgozóinak 38 százaléka 35–49 éves, a 35 éven aluliak aránya 28, a 49 évnél idősebbekké pedig 34 százalék.
Az összes alkalmazotthoz viszonyítva az élelmiszer-ellátásban foglalkoztatottak aránya Romániában a legmagasabb (23 százalék), majd Görögország (18 százalék) és Lengyelország (14 százalék) következik. Luxemburgban és Svédországban ez a mutató ugyanakkor mindössze 3 százalék, és Dániában is csupán 4 százalék.
Németország az egyetlen EU-tagállam, ahol az élelmiszer-ellátásban a férfiak vannak kisebbségben (48 százalékkal). A férfiak aránya Írországban (78 százalék), Máltán (72 százalék) és Luxemburgban (69 százalék) a legmagasabb.
Öt olyan tagállam van, ahol a fiatalok (15–34 évesek) részaránya a legnagyobb, a 35–49 évesek 16, a 49 évnél idősebbek hat tagállamban képviselik a legnagyobb súlyt.
