A hazai bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta, döntően a hitelkereslet visszaesése miatt – derül ki a jegybank Banki Konjunktúrafelméréséből.
A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre. Továbbra is a piaci verseny fokozódása az egyetlen tényező, ami pozitív hatással volt a konjunktúraérzetre. 2023 második felére a verseny mellett már a makrogazdasági környezet esetében is javuló konjunktúrát várnak a bankok – olvasható az MNB közleményében.
2023 júliusában a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex alapján a válaszadók nettó egyharmada jelezte, hogy a konjunkturális helyzet romlását érzékelte 2023 első felében 2022 második feléhez képest. Előretekintve, a második félévben a bankok növekvő köre számít a konjunktúra pozitív irányú elmozdulására, a folyamatok csak lassú javulását jelzi ugyanakkor, hogy összességében továbbra is szűk többségben vannak azok, akik kedvezőtlen konjunkturális környezetet irányoztak elő. (A konjunktúraindex hét komponens (gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség) számtani átlaga. Az utolsó adatpont előrejelzés. A Banki Konjunktúrafelmérés során a nettó arányt oly módon kapjuk, hogy az adott kérdésre javulást jelző bankok és a romlást jelző bankok számának különbségét elosztjuk a válaszadó intézmények számával. A válaszok nem kerülnek súlyozásra az egyes intézmények piaci részesedésével.)
Az elmúlt időszak konjunktúraérzet romlása mögött több ok is azonosítható:
- A makrogazdasági környezet megítélése ugyan javult mind a hazai, mind a nemzetközi környezet vonatkozásában, de továbbra is negatívan járul hozzá a bankok konjunktúraérzetéhez.
- Mind a rövid, mind a hosszú forrásokhoz való hozzáférés megítélése romlott. Részint a forrásköltségek emelkedésével, részben pedig a betétállomány átcsoportosítása miatt a hosszú lejáratú forrásokhoz való hozzáférés romlását a bankok 30 százaléka jelezte; a rövid források esetében ezt a válaszadók 14 százaléka tette meg. A következő fél évben a hosszú és rövid források elérhetőségének romlását a bankok rendre 16 és 22 százaléka várja.
- 2023 első felében emelkedtek az ügyfélkockázatok a válaszok alapján. A csökkenő reálbérek és a megemelkedett megélhetési költségek miatt a bankok 59 százaléka tapasztalta a hitelképesség romlását a lakossági szegmensben, a bizonytalan kilátások és iparágspecifikus kockázatok miatt 43 százalékuk pedig a vállalati ügyfelek esetében.
- A bankok 2023 első felében a hitelkereslet további visszaesését érzékelték 2022 második félévéhez képest. Az előző fordulóhoz képest kissé nagyobb arányban, a bankok 59 százaléka jelezte a lakossági hitelkereslet csökkenését, 49 százalékuk pedig a vállalati hiteltermékek iránti kereslet mérséklődését. Előretekintve az év második felében már várhatóan nem csökken tovább a háztartások hitelkereslete.
- A szabályozói környezet szigorodását a bankok közel fele jelezte az elmúlt fél év, és 24 százaléka a következő fél év vonatkozásában.
- Az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását a bankok 22 százaléka, a működési költségek emelkedését 68 százaléka jelezte.
A piaci verseny fokozódása továbbra is az egyetlen tényező, ami a bankok válaszai szerint pozitívan hat a konjunktúraérzetre. A verseny a lakossági és a vállalati hitelpiacon, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások terén és a nem-banki szereplőkkel szemben is erősödött a bankok szerint, előretekintve pedig várakozásuk szerint tovább fokozódik.
