Az EU tagállamaiban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések ismert eseteinek mintegy 78%-a az azbesztre vezethető vissza.
Az EU-ban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések jelentik a munkával összefüggő halálesetek első számú okát, az elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések mintegy 78 százaléka az azbeszthez köthető. A levegőben lebegő azbesztrostok belélegezve például mezoteliómát és tüdőrákot okozhatnak; az expozíció és a betegség első tünetei között átlagosan 30 év (!) telik el.
2019-ben az EU-ban több mint 70 000 ember halálát okozta a korábbi munkahelyi azbesztexpozíció. Becslések szerint jelenleg 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve azbesztnek, 97 százalékuk az építőiparban, 2 százalékuk pedig hulladékgazdálkodásban.
Az azbeszttel összefüggő kockázatok megszüntetése érdekében az azbesztet 2005-ben minden formájában betiltották az EU-ban. A tilalom előtt azonban több mint 220 millió épületegység épült, így valószínű, hogy sok épület még mindig tartalmaz azbesztet, és így egészségügyi veszélyt jelent. Emellett továbbra is kezelni és ártalmatlanítani kell az azbeszthulladékot. Az Európai Bizottság emiatt (újra) felszólította az uniós intézményeket, a tagállamokat, a szociális partnereket és más érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel azokat az intézkedéseiket, amelyek célja egy azbesztmentes EU.
A bizottság szeptemberben egy „csomagot” („átfogó megközelítést”) is közzétett, amelyben a munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítását javasolja. A fő változás az azbeszttel kapcsolatos munkahelyi expozíciós határérték jelentős csökkentése, de A bizottság szorgalmazza az épületekben található azbeszttel kapcsolatos tájékoztatás javítását is.
