Az építőanyagok piacán évtizedek óta nem látott áruhiányra lehet számítani a közeljövőben – vélekednek az MNB által megkérdezett szakértők.
A „Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés, 2022. április” című kiadvány elkészítése során a jegybank szakértői az orosz-ukrán háború hatásairól is kérdezték az építőipari- és ingatlanfejlesztői érdekképviseleteket, az ingatlanfejlesztőket és -befektetőket. Az alábbiakban az építőiparra vonatkozó legfontosabb megállapításokat tekintjük át.
Kulcskérdés az állami megrendelések alakulása, de nagy a bizonytalanság. 2021-ben az építőipari megrendelések 65 százaléka származott a kormányzati szektortól, így lényegesen kevesebb kapacitás jutott a magánszektornak. 2022-ben a kormányzati szektor a megrendelések csökkentését jelezte; a második félévétől várhatón újra kell majd rangsorolni az állami beruházások megvalósítását is.
Az év közepétől nagyobb tér nyílik a magánszektor előtt. 2022 közepétől egy ideig a magánszektor részére nagyobb építőipari kapacitások állnak majd rendelkezésre. Ezekre biztosan lesz kereslet: lakossági oldalról egyelőre nem látszik megállás az építőipari megrendelésekben, emellett a lakosság, valamint a közepes és nagyobb cégek körében is megfigyelhető az építőanyagok felhalmozása.
Három hónap alatt 13–15 százalékkal emelkedtek az árak. 2022. január eleje és március közepe között a szakemberek szerint hozzávetőlegesen 13–15 százalékos építőipari inflációról beszélhetünk. Ezen belül az építőanyagok 15–17 százalékkal, a munkaerő hozzávetőlegesen 10–12 százalékkal drágult. A szezonális bér- és áremeléseket követően, az év hátralévő részében viszont a várakozások szerint már nem lesz számottevő drágulás a munkadíjakban.
Az áremelkedésben a magas importarány is szerepet játszik. A hazai építőipar 2021-ben 48 százalékos importaránnyal dolgozott. A főbb importált alapanyagok a vas, az acél, a faáruk, a hőszigetelés, valamint a réz. Lengyelországban az alacsonyabb (20 százalék körüli) importaránynak köszönhetően nem volt tapasztalható akkora építőanyagár-emelkedés, mint hazánkban.
Évtizedek óta nem látott építőanyag-hiányra kell számítani. A háborús konfliktusban érintett országok egyes alapanyag és eszközpiacokon meghatározó szerepet töltenek be, emiatt az építőanyagok piacán évtizedek óta nem látott áruhiányra lehet számítani a közeljövőben. Emiatt érdemes lehet alternatív anyagbeszerzési csatornákat kialakítani. A szakértők elmondása szerint a keleti országokból érkező alapanyagok gyakran olcsóbbak, emellett sok esetben rendelkeznek EU-s minősítésekkel. Figyelembe kell venni azt is, hogy a háború végével az Ukrajnában lerombolt épületek és infrastruktúra újjáépítése nyomán még nagyobb alapanyaghiány lép majd fel, ami az egész régiót érintheti.
Csúsznak a határidők. Az alapanyag-ellátási zavarok miatt a kivitelezési határidők további csúszására kell számítani; nem csak a kivitelezési idő, de a költségek is nehezen tervezhetőek.
A munkaerőhelyzet nem változik. Az építőipari munkaerő helyzetét (elérhetőségét és minőségét) a háborús konfliktus összességében nem fogja érinteni. A magyar építőipar az elmúlt években és jelenleg is hozzávetőlegesen 15 ezer ukrán állampolgárt foglalkoztat, ami valószínűsíthetően a menekülthullám hatására sem fog emelkedni – idézi az MNB a Közbeszerzési Hatóság és az ÉVOSZ márciusban kiadott közös ajánlásában szereplő prognózist.
