
A lakáshitel-állomány 4,8 ezer milliárd forint volt 2022. I. félév végén, 4,8 százalékkal nagyobb a 2021. véginél, és a lakásvagyon piaci értékének 4,7 százalékát tette ki – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A „Lakossági lakáshitelezés, 2022. I. félév” című kiadvány szerint 2022. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 4807 milliárd forint volt, 4,8 százalékkal (222 milliárd forinttal) nagyobb a 2021. véginél. Az állomány nominális összege a korábbi csúcsot jelentő 2010. évit is meghaladja, a lakásvagyon piaci értékéhez viszonyítva azonban a lakáshitelek állománya az akkori több mint 9 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2021 végi 8,3 százalékról 8,7 százalékra nőtt. A teljes hitelállomány 59 százalékát a bankok, 30 százalékát a jelzáloghitel-intézetek, 11 százalékát a lakás-takarékpénztárak folyósították.
A problémamentes hitelek aránya kedvezően alakult, ehhez azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a törlesztési moratórium miatt még számottevő mennyiségű problémás hitel maradhat rejtve (a problémamentes hitelek aránya 2015 és 2021 között 86 százalékról 97 százalékra emelkedett, és ez az arány 2022 I. félévében sem változott). A nem teljesítő kitettség aránya a 2021. végi 3,7 százalékról 2,7 százalékra csökkent; a nem teljesítő hitelek száma az előző év végi 25 ezerről 18 ezerre mérséklődött.
A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az I. félév végén 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30 százalékának felelt meg. A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó, 2021. novemberi intézkedések hatására 2022. június végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 39 ezerre, értéke 267 milliárd forintra csökkent, így a törlesztési moratórium 2022. június 30-án már csak az összes lakáshitel 5,7 és a lakáshitel-állomány 5,6 százalékát érintette.
2022 I. félévében 55 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 756 milliárd forint értékben; 2021 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 5,1, összege 26 százalékkal nőtt. (Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 17, összege 57 százalékkal emelkedett, az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millióról 9,9 millió forintra nőtt.) A félév folyamán 50 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 592 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 15 százalékkal csökkent, összege viszont 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 63 százaléka ezt a célt szolgálta. 2022 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 26, összege körülbelül 5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 11 millió forintról 14 millió forintra emelkedett.
Az építéshez nyújtott hitelek száma 51 százalékkal, összegük több mint duplájára nőtt 2021 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg is jelentősen, 5,1 millió forintról 7,2 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 8,6 százalékkal, összegük közel 28 százalékkal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 18,2 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,7 millió forinttal többet. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 25 százalékra emelkedett a megelőző évi 16 százalékról.
A korszerűsítési, bővítési hitelek száma – a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására – 2021-ben 76 százalékkal nőtt, összesített értéke közel háromszorosára ugrott 2020 végéhez képest. 2022 I. félévében ezeknek a hiteleknek az esetében már csökkenés figyelhető meg, számuk 28, összegük 20 százalékkal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, miközben az átlagos hitel összege csupán kismértékben, 600 ezer forinttal emelkedett (5,9 millió forintra). A korszerűsítésre, bővítésre folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül 7,8 százalékra csökkent a 2021. I. félévi 9,6 százalékról.