Az Európában működő bűnszervezetek által okozott kár eléri az uniós GDP 1 százalékát.
A bűnszervezetek folyamatosan fejlesztik és alakítják tevékenységüket, amit az is bizonyít, hogy – például a hamisított egészségügyi termékek „piacra dobásával” – rendkívül gyorsan alkalmazkodtak a koronavírus-világjárványhoz is. Az Európában tevékenykedő bűnszervezetek sokféle tevékenységeket folytatnak: a leggyakrabban kábítószer-kereskedelemben, szervezett vagyon elleni bűncselekményekben, csalásban, migránsok csempészésében és emberkereskedelemben vesznek részt. 2019-ben a legfontosabb bűnözési piacokon elért bűnözői jövedelmek elérték az Európai Unió GDP-jének 1 százalékát, azaz 139 milliárd eurót tettek ki. A bűnözői csoportok nemzetközi szinten működnek: 65 százalékuk „többnemzetiségű”, 70 százalékuk több mint 3 tagállamban folytat tevékenységet.
A bűnözői hálózatok ugyanis egyre gyakrabban alkalmazzák az új technológiákat, és minden lehetőséget megragadnak illegális online vagy offline tevékenységeik bővítésére. Tökéletes példa erre az EncroChat, az erőszakos támadásokban, korrupcióban, gyilkossági kísérletekben és nagy volumenű kábítószer-szállításban részt vevő bűnözői hálózatok által használt titkosított telefonhálózat, amelyet 2020-ban sikerült felszámolni.
Az Európai Bizottság is emeli a tétet: a brüsszeli testület új ötéves stratégiát hirdetett meg az EU-n belüli együttműködés fellendítése és a digitális eszközök hatékonyabb nyomozási felhasználása érdekében. Ennek keretében többek között felülvizsgálják a környezeti bűnözés elleni uniós szabályokat, új eszköztárat hoznak létre a hamisítás – különösen az egészségügyi termékek hamisítása – ellen, intézkedéseket foganatosítanak a kulturális javak tiltott kereskedelmének kezelésére és új stratégiát dolgoznak ki az emberkereskedelem elleni küzdelemre is.
