A hazai vállalkozások digitális integráltsága és érettsége messze elmarad az uniós átlagtól – erre mutat rá a Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index). A jelentés szerint digitális technológiák integráltsága terén Magyarország az utolsó előtti 26. helyet tudta megszerezni, a digitális érettséget vizsgálva a 23. hely a miénk.
Ugyanakkor ki kell emelni, hogy ebben a rangsorban még nem jelennek meg a pandémia közvetett hatásai; a 2020-ban kezdődő digitalizációs verseny valószínűsíthetően alaposan átrendezi az európai rangsort, ráadásul a vállalkozások profilja is erős befolyásoló tényező lehet. Értelemszerűen az e-kereskedelmi, informatikai és kommunikációs vállalkozások nagyságrendekkel előrébb járnak e tekintetben, mint a burkolók, fodrászszalonok vagy a pékek.
Ennek megfelelően kimondható, hogy jelentős az egyenlőtlenség a vállalatok digitális fejlettségi szintjében; néhány szereplő kimagasló digitális integráltsággal és érettséggel rendelkezik, illetve a vállalkozások mintegy 20 százaléka igyekszik felnőni hozzájuk, a többiek azonban messze elmaradnak az európai átlagtól.
A leszakadó vállalkozások felzárkóztatása mindenképpen szükséges, azonban számos akadály nehezíti ezt a folyamatot. Részben elmondható, hogy egyes cégvezetők nem érzik szükségességét a digitális fejlesztéseknek, noha számukra is jelentős megtakarítást vagy hatékonyságnövelést eredményeznének a digitalizáció eszközei. Gyakori probléma az is, hogy a döntéshozók tisztában vannak ugyan a digitális fejlődés szükségességével, viszont a megvalósítást túlzottan összetettnek, időigényesnek vagy drágának ítélik meg.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a felzárkózást segíteni hivatott kommunikáció leginkább piacvezető nagyvállalatokat említ pozitív példaként, amelyekkel a kisvállalkozások vezetői nem tudnak azonosulni; számukra olyan hétköznapi megoldások jelentenék a megoldást, mint a digitális ügymenet, nyilvántartás, belső kommunikáció vagy számlázás…
Noha a 2020-ban bekövetkezett „kényszerdigitalizáció” tagadhatatlanul elősegítette a vállalkozások hatékonyságának növelését, számos hazai jelentés szerint a pozitív folyamat megszakadhatott.
