A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása – a megtermelt és kidobott ruhák mennyiségének jelentős növekedéséhez vezetett; a ruhák, cipők és háztartási textíliák egyre nagyobb mértékben felelősek a vízszennyezésért, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásáért és a hulladéklerakókért – hívja fel a figyelmet az Európai Parlament.
Becslések szerint a globális textil- és ruhaipar 2015-ben 79 milliárd köbméter vizet használt fel. Összehasonlításképpen: a teljes uniós gazdaság szükségletei 2017-ben 266 milliárd köbmétert tettek ki. Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.
A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20 százalékáért felelős. A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba. A szintetikus anyagok mosása a környezetbe juttatott elsődleges mikroműanyagok 35 százalékát teszi ki. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.
Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen.
1996 óta az EU-ban vásárolt ruhanemű egy főre jutó mennyisége 40 százalékkal nőtt az árak hirtelen csökkenését követően, ami lerövidítette a ruhák élettartamát. Az európaiak évente közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87 százalék) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.
Világszerte a ruhák kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra ruházatként, részben a nem megfelelő technológia miatt.
Uniós programok, intézkedések
Az Európai Parlament által 2018-ban elfogadott, hulladékokról szóló irányelv értelmében az uniós országok 2025-ig kötelesek lesznek külön gyűjteni a textiltermékeket.
Az EU uniós ökocímkével (EU Ecolabel) rendelkezik, amelyet az ökológiai kritériumokat tiszteletben tartó gyártók alkalmazhatnak termékeikre.
Az EU bevezetett néhány intézkedést a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásának enyhítésére is. A „Horizont 2020” keretprogram finanszírozza a RESYNTEX elnevezésű, a vegyi anyagok újrahasznosítását alkalmazó projektet, amely körkörös gazdasági üzleti modellt kínálhat a textilipar számára.
