Az Európai Unióban működő vállalatok 1,3 százaléka működött 2017-ben (az Eurostat legfrissebb adatai szerint) külföldi irányítás alatt, mindazonáltal ezek a cégek realizálták a teljes uniós hozzáadott érték 26 százalékát.
2010-ben ez az arány 21,5, 2016-ban pedig 24,4 százalék volt.
A hozzáadott érték realizálása tekintetében a külföldi irányítású vállalatok súlya nagy eltéréseket mutat a tagállamok között. Cipruson a nem a szigetországból irányított vállalkozások mindössze a teljes hozzáadott érték (a GDP alapjául szolgáló mutató) 13,2 százalékát realizálták, de erős volt a hazai mezőny Olaszországban, Görögországban és Franciaországban is, ahol a külföldi irányítású társaságok súlya rendre mindössze 15,9, 16,5 és 17,2 százalék volt 2017-ben.
Írországban ugyanakkor a hozzáadott érték 62,8 százalékát külföldi érdekeltségű cégek realizálták, „az unió ezüstérmese” pedig ebben a tekintetben Magyarország volt, kereken 50 százalékkal. Régiónkban a külföldi irányítású vállalatok súlya felettébb nagy: a szóban forgó ráta Szlovákiában 48,1, Romániában 44,2, Csehországban 42,9 százalék – az élmezőnyben csak a 43,7 százalékos Luxemburg tekinthető „kakukktojásnak”.
A KSH már a valamivel frissebb, 2018-as adatokat is közzétette. Ezek szerint Magyarországon két éve 14 500 vállalkozás állt külföldi irányítás alatt, azaz a működő vállalkozások 2,5 százaléka. Ez a szerény arány ne tévesszen meg senkit: „a külföldi vállalatok az összes hazai vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások 40 százalékát valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták” – olvasható a „Külföldi irányítású vállalkozások Magyarországon, 2018” című kiadványban.
