2019 utolsó negyedévében az Európai Unió tagállamaiban 14,7 millió fő dolgozott az egészségügyben.
Az Eurostat adatai szerint az egészségügyben dolgozók tették ki az EU-ban foglalkoztatottak több mint 7 és a teljes lakosság közel 4 százalékát.
Az egészségügyben 1,9 millió orvos, 4,5 millió nővér, illetve szülésznő, 4,1 millió ápoló és további 4,1 millió további alkalmazott dolgozik. Őket köszönti a taps minden este 8 órakor.
Az egészségügyben dolgozók több mint háromnegyede (78 százaléka) nő. 36 százalékuk 50 éves vagy annál idősebb, a 35–49-es korosztályba 35 százalékuk tarozik, 29 százalékuk ennél fiatalabb. Az EU 27 tagállamából 13-ban a legidősebb korosztály aránya a legnagyobb: Bulgáriában 56, Észtországban és Lettországban 50, Olaszországban 45, Litvániában 42 százalék.
A 35–49 évesek 11 tagállamban alkotják az egészségügyi dolgozók legnagyobb csoportját. A „legfiatalabb” egészségügyi munkaerővel Málta, Luxemburg és Ciprus büszkélkedhet: ezekben az országokban a 15–35 éves dolgozók aránya rendre 50, 47, illetve 38 százalék.
Ha az összes foglalkoztatottat tekintjük, akkor az egészségügy Svédországban a „legsúlyosabb”, ahol a foglalkoztatottak 12 százaléka ebben a szektorban dolgozik. Ez meglehet, északi sajátosság: Finnországban és Dániában egyaránt 10 százalékos ez a ráta. A lista végén 8 tagállamot találunk: az alkalmazottak mindössze (nagyjából) 4 százaléka dolgozik az egészségügyben Cipruson, Lengyelországban, Lettországban, Romániában, Luxemburgban, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában.
Hasonló a teljes lakosságra vetített arányszámok listája is: itt is Svédország vezet (7 százalék), majd Finnország, Dánia és Hollandia következik (mind 6 százalék). Lengyelországban, Romániában, Cipruson, Bulgáriában, Lettországban, Luxemburgban, Magyarországon, Szlovéniában és Görögországban ugyanakkor mindössze a lakosság 2 százaléka dolgozik az egészségügyben.
