2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,1 százalékkal nőhet éves összevetésben a GDP Magyarországon az Európai Bizottság friss prognózisa szerint; az EU egészére vonatkozóan a brüsszeli előrejelzésben 2026-ra mindössze 1,1 százalékos, jövőre 1,4 százalékos GDP-növekedés szerepel.
Az Európai Bizottság május 21-én tette közzé tavaszi előrejelzését, amely az unió egészére és az egyes tagállamokra vonatkozóan is tartalmaz gazdasági prognózisokat. A Magyarországról szóló fejezet összefoglalójának legfontosabb prognózisai a következők:
- A GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 százalékkal növekszik, amit a belföldi kereslet és az export helyreállása támogat.
- Az infláció várhatóan mérséklődik: a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,2 százalékra, majd 2027-ben 3,1 százalékra csökken, részben a forint erősödésének, részben a belföldi inflációs nyomás enyhülésének köszönhetően.
- Az államháztartás hiánya – a 2025 végén és 2026 elején hozott, a deficitet növelő kormányzati intézkedések miatt – 2026-ban várhatóan a GDP 6,2 százalékára emelkedik és 2027-ben is magas, 5,8 százalékos szinten marad.
- A GDP-arányos államadósság tovább nő, 2027-re eléri a 76,8 százalékot.
Összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 2026. márciusi inflációs jelentése szerint a GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal növekedhet, míg az átlagos éves infláció az idén 3,8, jövőre 3,7 százalék lehet.
Jön a gazdasági sokk?
Az EU egészére a tavaszi előrejelzés gyengébb gazdasági tevékenységet vetít előre, mivel a közel-keleti konfliktus új energiasokkot vált ki, amely újraindítja az inflációt és elrontja a gazdasági hangulatot.
Miután 2025-ben elérte az 1,5 százalékot, az EU GDP-növekedése az előrejelzések szerint 2026-ban 1,1 százalékra lassul, ami 0,3 százalékponttal szerényebb a korábbi, 2025. őszi gazdasági előrejelzésben szereplő 1,4 százaléknál. A GDP növekedése 2027-ben várhatóan eléri az 1,4 százalékot. Az EU egészét tekintve az infláció 2026-ban várhatóan 3,1 lesz, majd 2027-ben ismét 2,4 százalékra mérséklődik – a „bizottsági” előrejelzés szerint.
A közel-keleti konfliktus hatása rendkívül súlyos lehet – hangsúlyozzák a Bizottság szakértői. „Nettó energiaimportőrként az EU gazdasága rendkívül érzékeny a közel-keleti konfliktus által okozott energiasokkra, amely kevesebb mint öt év alatt már a második ilyen megrázkódtatás. Az energiaárak emelkedése magasabb háztartási számlákat és megugró üzleti költségeket jelent, ami számos iparágban csökkenti a nyereséget és átirányítja a jövedelmet az EU gazdaságából az energiaexportáló országokba.”
