Magyarországon (a „húsvéthatástól” megtisztítva) éves szinten 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 márciusában, az EU-ban az átlagos növekedés ennél kereken 1 százalékponttal nagyobb volt.
Magyarországon a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött 2025. márciusban, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „megtisztított” adatok szerint januárban 4,7 százalékos, februárban 3,2 százalékos volt az éves növekedés
- márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1630 milliárd forintot ért el. A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2 százalékkal haladta meg a 2024. márciusit. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,9 százalékkal bővült. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,0 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,1 százalékkal bővült.
Az Európai Unióban februárhoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkent, a 2024. márciusi szintet 1,4 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025. márciusban– tájékoztatott az Eurostat. Februárban a forgalom havi összevetésben stagnált, év/év alapon pedig 1,8 százalékkal nőtt az unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint.
Márciusban az unió egészét tekintve az élelmiszer-, ital- és dohányáruk forgalmának volumene 0,1 százalékkal, a nem élelmiszertermékeké 2,7 százalékkal, az üzemanyagoké 1,7 százalékkal haladta meg a 2024. márciusit.
Az Eurostat adatsorában szereplő tagállamok közül év/év alapon a legnagyobb, 9,4 százalékos növekedést Luxemburgban regisztrálták, a „dobogóra” az 5,4 százalékos bolgár és az 5,0 százalékos ciprusi észt adat került fel. A legnagyobb éves szintű visszaesést Szlovákiában (mínusz 2,9 százalék), Lengyelországban (mínusz 1,8 százalék) és Olaszországban (mínusz 1,4 százalék) mérték.
