A magyar építőipar komoly – a szektor teljesítményét befolyásoló – kockázatokkal néz szembe. A magyar építőipar 2024-ben 0,4%-os visszaesést mutatott a KSH adatai szerint, ami jelzi, hogy az ágazat kihívásokkal küzd. A kormány új intézkedései, mint például a lakásépítéseket ösztönző programok, segíthetik az ágazat talpra állását, ugyanakkor a szakértők szerint a fellendülés csak 2025 második felében indulhat meg, és addig is fontos, hogy az építőipari szereplők felkészüljenek a piaci bizonytalanságokra.
- Szakemberhiány
A munkaerőhiány komoly kockázat az építőipar számára. Az iparágban egyre nehezebb megfelelő szaktudású dolgozókat alkalmazni. A szakemberhiány miatt sok cég küzd kapacitásproblémákkal, aminek okán nem tudják hatékonyan teljesíteni a megrendeléseket. Kiemelt fontosságú feladat ennek megoldása a kompetens utánpótlás képzésével, de megoldást jelenthet a munkavállalói ösztönzők növelés is, mint például a versenyképes bér és juttatások biztosítása.
- Megrendelések hiánya
Az egyik legnagyobb veszély, amellyel az építőipar szembesül, a megrendelések hiánya. A vállalatok nehezen tudnak tervezni, mivel az ingatlanpiaci stagnálás és a gazdasági bizonytalanságok miatt csökkent a kereslet, így a projektek elindítása és befejezése is problémát jelenthet. A kormányzati támogatások és ösztönzők bevezetése jelentős mértékben hozzájárulhat a beruházások ösztönzéséhez. A kormány gazdasági akciótervéből több intézkedés is ösztönzőleg hathat a lakásépítésekre. Például a 200 milliárd forint keretösszegű Lakhatási Tőkeprogram kiemelten új lakások, bérlakások és diákszállások létrehozását célozza, míg az 5%-os kamatplafonnal elérhető, 35 év alatti fiatalok első, zöld (A+ energetikai besorolású) lakáshitele az energiatakarékos ingatlanok iránt növelheti a keresletet. Emellett megemlítendő a vidéki otthonfelújítási program, ami segítheti a már meglévő ingatlanállomány korszerűsítését.
- Magas adminisztrációs terhek
Az építőiparban a magas adminisztrációs terhek komoly idő- és erőforrás-ráfordítást igényelnek a vállalkozások részéről, ezek pedig erősen lassíthatják a projektek megvalósulását. Az engedélyeztetési eljárások, a változó jogszabályoknak való megfelelés és a bonyolult dokumentációs követelmények kihívást jelentenek, főleg a kisebb vállalkozások számára. Az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése és a digitalizáció alkalmazása kulcsfontosságú lehet a hatékonyság növelésében és a bürokratikus akadályok csökkentésében.
- Gazdasági kockázatok és a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+
Az építőiparban folyamatos fenyegetésként lebegnek a projektek sikere felett gazdasági kockázatok. Ilyen például a költségtúllépés, vagyis amikor az építőanyagok és/vagy a munkaerő drágulása felboríthatják a korábban kialakított költségterveket. Felmerülhet továbbá a pénzügyi likviditás hiánya, például amikor egy befektető vagy a megrendelő eltér a fizetési ütemezéstől/ nem fizet időben, és ez készpénzhiányként jelenik meg a vállalkozásoknál, ami elérhet a beszállítók és alvállalkozók szintjére is. Számos egyéb elem mellett a gazdasági válságok hatásai (infláció, piaci bizonytalanság) is érintheti az ágazat szereplőit. A folyamatosan változó gazdasági környezetben fontos a rugalmasság, alkalmazkodókészség, de megoldást jelenthet a precíz pénzügyi (előre)tervezés és az árkockázatok minimalizálása hosszú távú beszállítói szerződések megkötésével.
A Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ hatékony megoldást kínálhat az építőiparban gyakran felmerülő pénzügyi kihívásokra. Ez a fix kamatozású hitel a vállalkozásoknak előre tervezhető finanszírozási forrást jelenthet. Akár 500 millió forintos hitelösszeg is felvehető és a hosszú (maximum 10 éves futamidő mellett) stabil pénzügyi hátteret teremt.
