A mezőgazdaságban is egyre inkább terjed a digitális eszközök, berendezések, gépek használata, amivel egyrészt a munkaerő csökkenését próbálják kompenzálni, másrészt a munkafolyamatok könnyítése és a költségek csökkentése a cél.
A gazdaságok 9,8 százaléka használt precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt 2023-ban – derül ki a statisztikai hivatal „Agrárium, 2023, végleges adatok” című kiadványából.
Leggyakrabban sorvezető/automata kormányzást alkalmaztak (a gazdaságok 5,4 százalékában, ami 1,4 százalékponttal magasabb arány, mint 2020-ban). Szintén gyakoribbá váltak a differenciált munkaműveletek (változó mennyiség kijuttatásával történő vetés, ültetés, tápanyag-kijuttatás, öntözés, növényvédelem vagy gyomtalanítás, 4,5 százalék), a robotok (önjáró gépek, kapáló, bogyósgyümölcs-szedő robotok, GPS/RTK-n alapuló nagy pontosságú munkaeszközök, 1,8 százalék) és a flottakövetés (2,1 százalék) alkalmazása.
A szigorító szabályozások miatt ugyanakkor visszaszorult a drónhasználat, emellett a hozamtérképezést és a növényállapot-felmérést alkalmazó gazdaságok aránya is csökkent 2020-hoz képest. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó valamennyi eszköz és technika használata legnagyobb arányban a szántóföldi és a vegyes növénytermesztő gazdaságok közt volt jellemző 2023-ban.
2023-ban a precíziós eszközt nem használó gazdaságok 55 százaléka ítélte meg úgy, hogy nincs szüksége ilyen eszközre a termeléshez kapcsolódóan, 13 százalékuk szerint pedig a digitális eszközök túl magas árára hivatkozott. 2020 óta egyre kevésbé jellemző (25 százalékponttal csökkent), hogy a gazdaságok azért nem használnak digitális technológiákat, mert ne lenne szükségük rá a termeléshez, ellenben egyre inkább hátráltató tényező a digitális eszközök magas ára.
