A decemberi 3,6 százalékos növekedés után 2024. januárban mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet az építőipari termelés volumene az Európai Unióban, a magyar növekedés ennél jóval dinamikusabb volt.
Az Eurostat jelentése szerint az épületek építése alágban 2,9 százalékkal csökkent a volumen éves szinten, az egyéb építményeké ugyanakkor 1,8 százalékkal, a speciális szaképítésé pedig 0,7 százalékkal nőtt.
Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb, 11,7 százalékos éves növekedéssel Magyarország dicsekedhet, majd Spanyolország (+15,1 százalék) és Portugália (+3,9 százalék) következik. A legnagyobb visszaeséseket Hollandiában (mínusz 15,7 százalék), Romániában (14,7 százalék) és Szlovákiában (12,8 százalék) regisztrálták.
A magyarországi adatokat a KSH március közepén tette közzé. Eszerint az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 21,8, az egyéb építmények építésében 12,0 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint 2023 januárjában; a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 16,3 százalékkal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene 21,5 százalékkal nőtt, de a növekedés „felemás”: míg az épületek építésére kötött új szerződéseké 31,5 százalékkal bővült, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A január végi teljes szerződésállomány ráadásul a növekedés ellenére is jócskán (14,9 százalékkal) elmaradt a 2023. január végitől (az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,1, az egyéb építményekre vonatkozóké 20,5 százalékkal).
A szakma – részben éppen a rendelésállomány-adatok miatt – nem különösebben bizakodó. Az ÉVOSZ márciusi prognózisa szerint 2024-ben a termelés csökkenése várható. A szakszövetség a magas hitelkamatokat, a képzett munkaerő hiányát és az alapanyagok áremelkedését emelte ki a hátráltató tényezők közül.
