Az Európai Unió mezőgazdasága 2020-ban 11,2 millió tonna ásványi műtrágyát – nitrogént és foszfort – használt, 2,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábba és 8,3 százalékkal többet, min 2010-ben – derül ki az Eurostat adataiból.
A nitrogénműtrágya-felhasználás a becslések szerint 10,0 millió tonna volt 2020-ban az EU-ban, ami nagyjából megfelel a 2010 és 2019 közötti átlagnak, az 1,2 millió foszfortrágya-fogyasztás ugyanakkor meghaladja a középtávú átlagot.
A legtöbb ásványi műtrágyát természetesen azok a legnagyobb mezőgazdasági termelő, illetve a legnagyobb mezőgazdasági hasznosítású területekkel rendelkező országok használják. 2020-ban Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország 1,0–2,1 millió tonna nitrogénműtrágyát és 0,1 –0,2 millió tonna foszfortartalmú műtrágyát fogyasztottak.
2010 és 2020 között a tagállamok többségében nőtt a nitrogénműtrágyák mezőgazdasági felhasználása, a legnagyobb növekedést Bulgáriában (+83,0 százalék), Magyarországon (+57,5 százalék) és Romániában (+53,4 százalék) regisztrálták. A legtöbb tagállam a foszfortrágyák használata is nőtt, a legerőteljesebben Magyarországon (+142,2 százalék), Bulgáriában (+102,1 százalék) és Lettországban (+99,4 százalék) mutatta. Ezek az országok viszonylag alacsony szintről indulva közeledtek az uniós átlagához – jegyzik meg az Eurostat szakértői.
Akadtak olyan tagállamok is, ahol a 2010 és 2020 között a nitrogén- és/vagy foszfortrágyák használata visszaesett: Németországban 2020-ban 12,6 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágyát használtak a mezőgazdaságban, mint 2010-ben, Hollandiában pedig ebben az évtizedben kevesebb mint felére (mínusz 50,9 százalék) csökkent a foszfortartalmú műtrágyák használata.
A nitrogéntartalmú műtrágyákat (ammónia, karbamid, ammónium-nitrát) földgázból állítják elő, a foszfátokat az EU-n kívül bányásszák. Az EU nitrogénalapú műtrágyaipara nagymértékben függ az orosz eredetű földgáztól, ráadásul Oroszország és Fehéroroszország a kőzetalapú műtrágyák (foszfátok és különösen a kálium) termelésében meghatározó szereplő. Mindezek alapján nem csoda, hogy az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni szankciók miatt 2022-ben az amúgy is magas műtrágyaárak meredeken tovább emelkedtek, ami valószínűleg hatással lesz a műtrágyák mezőgazdasági felhasználására.
