Február végén jelenik meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a „Közösségorientált pedagógia” című (RRF-3.1.1-22 kódszámú) felhívás.
A támogatás célja „műhelyiskolák, kistérségi mintaiskolák kialakítása, középiskolai tanulók komplex támogatása, oktatási intézmények helyi sajátosságokra reflektáló fejlesztése, a pedagógusok motivációjának megerősítése, szakmai mentorálás, eszközök biztosítása révén” – olvasható a társadalmi egyeztetésen már átesett felhívástervezetben.
A kiemelt felhívásra a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány által alkotott konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet február 28. és március 28. között.
A pályázható (vissza nem térítendő) forrás 10 075 019 735 forint; ebből 8 973 209 901 az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében számolható el, a fennmaradó részt hazai forrás biztosítja. Ezért az összegért – többek között – az alábbi feladatokat tűzte ki a kiíró:
- mentori, szakmai szakértői tevékenység;
- deszegregációs terveken alapuló fejlesztések;
- szakmai szolgáltatások a szülők és tanárok sikeres együttműködése érdekében;
- a középiskolákból lemorzsolódó tanulók részszakmához jutásának támogatása;
- szakmai kommunikációs tevékenységek, és szakmai ügyfélszolgálat biztosítása;
- tudásmegosztó fórumok, workshopok, tréningek;
- közösségorientált (pályaorientációs, művészeti, kézműves stb.) workshopok, foglalkozások, szakkörök;
- helyi médiaplatformok létrehozása és tartalomfejlesztése.
A felhívás indokoltságát taglalva a felhívástervezetben az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott országspecifikus ajánlásokból is olvashatunk: „Az oktatási eredmények már a válság előtt is elmaradtak az uniós átlagtól, és azokat erősen befolyásolta a tanulók társadalmi–gazdasági háttere. A korai iskolaelhagyók aránya magas volt, különösen a roma tanulók körében. A veszélyeztetett csoportok alacsony részvétele a minőségi oktatásban a humántőkeképzés és a társadalmi kohézió szempontjából elszalasztott lehetőségnek tekinthető. A tanárok fizetése az egyik legalacsonyabb az unióban. A távoktatásra való váratlan átállás valószínűleg tovább növeli az egyenlőtlenségeket.”
A leginkább érintett 300 településen a szociokulturális hátrányok ellensúlyozásában rendkívül fontos szerepük van az óvodáknak, az iskoláknak, valamint az egyéb nevelési-oktatási intézményeknek. Az óvodák és iskolák a családok és gyermekek elsődleges találkozási pontjaiként természetes helyei a problémák megjelenésének és kulminálódásának. A köznevelési területen tervezett fejlesztések egyik célja éppen az, hogy az intézmény passzív elszenvedőből proaktív kezelője legyen a területén megjelenő szociális és egyéb problémáknak. A programnak elő kell segítenie a kistelepülésekről származó hátrányos helyzetű – jelentős részben roma – tanulók középiskolai integrációját, a szakma/érettségi megszerzését – hangsúlyozza a kiíró.
