A zöld pénzügyi eszközök története alig másfél évtizede kezdődött. A folyamat nemzetközi és hazai mérföldköveit a jegybank egy friss kiadványa vette sorra.
A környezetvédelmi szempontok globális pénzügyi piacokon való megjelenése a kötvénypiacokhoz köthető. Az első dedikáltan zöld, a bevont forrásokat meghatározott klímavédelmi célokra fordító kötvényt az Európai Beruházási Bank bocsátotta ki 2007-ben – idézi fel a kezdeteket a „Fenntarthatóság és jegybanki politika – Zöld szempontok az MNB monetáris politikai eszköztárában” című kiadvány.
A zöldkötvény piac további fejlődését is döntően a szupranacionális intézmények, fejlesztési bankok katalizálták, miközben a környezeti megfontolások mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi és vállalatirányítási szempontok is, megteremtve ezzel az ESG (Environmental, Social and Governance) kritériumrendszert.
A zöld címkével rendelkező kötvények elterjedésének az ICMA (International Capital Market Association) által 2014-ben lefektetett Green Bond Principles adott látványos lökést. Az utóbbi években a kibocsátók között egyre nagyobb számban jelentek meg kereskedelmi bankok, illetve vállalatok is.
A zöldkötvények mellett a környezeti szempontok beépítése elsősorban a hitelezési gyakorlatokban figyelhető meg. Zöld hitel esetében a bank potenciálisan kamatkedvezményt nyújthat a magasabb energiahatékonyságú ingatlan finanszírozásához nyújtott jelzáloghitelhez, vagy az energiahatékonyság-javítást célzó projektek megvalósításához.
Magyarország zöld eszközeinek piacát az érettség jelenlegi szakaszában a zöldkötvények dominálják. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. június 2-án bocsátotta ki Magyarország első (nemzetközi) zöldkötvényét. A 15 éves futamidejű, euróban denominált kötvényre az ÁKK tájékoztatása szerint több mint ötszörös volt a befektetői érdeklődés és összesen 1,5milliárd euró összegben került kibocsátásra.
Az ÁKK ezután is fontos szereplője maradt a piacnak, 2020. szeptember 11-én japán jenben denominált ún. Szamuráj-kötvényeket bocsátott ki. A négy sorozatból kettő zöldkötvény volt, a 7 és 10 éves futamidejű zöldkötvények összesen 20 milliárd jen értékben kerültek kibocsátásra. Az euró zöldkötvény kibocsátáshoz hasonlóan a zöld Szamuráj-kötvények is a központi költségvetés zöld kiadásait finanszírozzák.
2021. április 22-én, a Föld napján bocsátotta ki az ÁKK első forintban denominált zöldkötvényét, amely 30 éves lejáratával egyben leghosszabb futamidejű magyar állampapír és a világ eddigi leghosszabb futamidejű zöld államkötvénye. A kibocsátás során fokozott érdeklődés mutatkozott az új sorozat iránt, a befektetők a meghirdetett mennyiség mintegy hétszeresére nyújtottak be ajánlatot.
2020. augusztus 5-én a CPI Hungary Investments Kft. bocsátotta ki Magyarország első vállalati zöldkötvényét, 30 milliárd forint névértékben, 10 éves lejárat mellett. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramján keresztül történő kibocsátást a vállalat tájékoztatása szerint kimagasló befektetői érdeklődés övezte. A kibocsátást további három másik vállalat zöldkötvény kibocsátása követte, mindegyik az MNB Növekedési Kötvényprogramjának segítségével.
Az MNB és az ÁKK mellett aktívan támogatja a hazai zöld eszközök piacának fejlődését a Budapesti Értéktőzsde is, amely amellett, hogy biztosítja a bevezetett zöld pénzügyi termékekkel történő kereskedést, ESG Jelentési Útmutatót is készített az Értéktőzsde kibocsátói számára.
