Közel 27 százalékkal több csődeljárás indult az Európai Unióban 2022 utolsó negyedévében, mint a július–szeptemberi időszakban, ez az Eurostat tájékoztatása szerint hét éve a leggyengébb adat (bár 2022 egészében a csődök száma 12 százalékkal elmarad a 2015 évitől).
A „headline adat” mögött jelentősek az ágazati eltérések. 2022 negyedik negyedévében az iparban, az információs és kommunikációs ágazatban, valamint az építőiparban működő társaságok körében a 2015-ös szint alatt volt a csődök száma (rendre 22,5, 11,3, illetve 10,9 százalékkal). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén ugyanakkor kétszeresére (+94,5%), a szállítás és raktározás területén pedig két és félszeresére (+147,3%) emelkedett a csődök száma. A kereskedelemben (legyen szó akár a nagy-, akár a kiskereskedelmi ágazatról) gyakorlatilag a hét évvel korábbi szinten maradt a csődök száma.
Az ágazati különbségeket olyan tényezőknek idézték elő, mint – többek között – az, hogy az állami támogatási programok több országban lezárulta, valamint az energia drágulása, amely leginkább a szállítási ágazatot súlyosabban sújtotta – mutattak rá a BNP Paribas elemzői.
A hitelezés területén egyelőre nem kongatnak vészharangokat. Az Európai Bankhatóság 2022 harmadik negyedévéig közzétett adatai szerint csak nagyon kismértékben emelkedik az „alulteljesítő” („underperforming”, illetve az IFRS 9 értelmében a 2. fázisba sorolt) kihelyezett hitelek aránya: 2022 szeptemberében 9,5 százalék, ami alig haladja meg a fél évvel korábbi 8,7 százalékot. A nemteljesítő (illetve az IFRS 9 szerinti 3. fázisba sorolt) kinnlevő hitelek aránya alacsonyabb 2022 március és szeptember között csökkent: 2,6 százalékról 2,1 százalékra. Mindez arra utalhat, hogy a vállalati csődök számának emelkedése miatt az európai bankoknak (egyelőre) nem kell a kockázati költségek jelentős megugrásával számolniuk (köszönhetően részben a 2022 elején felhalmozott jelentős céltartalékoknak).
