Az Európai Unióban a 20–64 éves foglalkoztatottak körülbelül hetede önálló vállalkozó.
Az önálló vállalkozói tevékenység („self-employment”, „önfoglalkoztatás”) szintje nemcsak a vállalkozói szellem erősségét, a gazdaság innovatív erejét, de a munkaszerződések bizonytalanságát is mutathatja. Az önfoglalkoztatottak, akik az önállóság és a rugalmasság magasabb szintjéből próbálnak előnyt kovácsolni, a koronavírus-járvány idején már azok között vannak, akik leginkább ki vannak téve a negatív gazdasági hatásoknak.
Az önálló vállalkozók olyan személyek, akik kizárólagos vagy közös tulajdonosai a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásoknak, amelyben dolgoznak – feltéve, hogy nincsen olyan (fizetett) állásuk, amelyből jövedelmük nagyobb része származik. Ebbe a kategóriába tartoznak a bedolgozók (akik előzetes megegyezés vagy szerződés alapján úgy végeznek munkát egy bizonyos vállalkozás részére, illetve úgy látnak el egy adott vállalkozást bizonyos mennyiségű termékkel vagy szolgáltatással, hogy munkahelyük nem azon vállalkozáson belül található), a fizetés nélkül dolgozó segítő családtagok, valamint azok is, akiknek munkája teljes egészében saját javukat szolgálja.
Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint az Európai Unióban a 20–64 éves foglalkoztatottak 14 százaléka – 26 millió fő – volt önálló vállalkozó. Az uniós régiók között az „önfoglalkoztatottak” aránya a görögországi Peloponnészoszban volt a legmagasabb (42 százalék). A görögországi munkaerőpiacra amúgy is jellemző ez a forma: a 13 régió mindegyikében 30 százalék fölötti az önálló vállalkozók aránya.
Ugyanez a mutató a román főváros régiójában (Bukarest-Ilfov) mindössze 4 százalék, de Észak-Magyarországon és Nyugat-Romániában is csupán 6 százalék. Az alacsony ráta nem kelet-közép-európai sajátosság: az önálló vállalkozók aránya számos észak-, illetve nyugat-európai régióban is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
A fővárosok régióiban ugyanakkor jellemzően éppen a nyugati és az északi tagállamokban magas az önálló vállalkozók aránya (ilyen Észak-Hollandia, Brüsszel és Berlin is), míg keleten és délen inkább a vidéki régiókban vannak többen a – főként a mezőgazdaságban dolgozó – önálló vállalkozók. A kivételeket Prága (21 százalék), Budapest (14 százalék) és Ljubljana képezi, mivel Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában a főváros régiójában a legmagasabb az önálló vállalkozók aránya.
