A növekedés jegyében telt tavasz után júniusban éves összevetésben 8,1, az előző hónaphoz képest 5,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint az építményfőcsoportok termelése közül az épületeké 4,8, az egyéb építményeké 11,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megkötött új szerződések volumene a 2021. júniusi bázisnál 27,8 százalékkal volt kisebb, az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene ugyanakkor – bár csak 1,2 százalékkal, de meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
Az első félév egészét tekintve nincs ok a vészharangok kongatására: a termelés volumene 2022 első hat hónapjában 7,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Az éves szintű visszaesésben (amire egyébként 2021 áprilisa óta nem volt példa) a 2021. júniusi magas bázis nagy szerepet játszik – mondta el az távirati irodának Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint az építőipar termelési értéke az év egészében körülbelül 5500 milliárd forint lesz, amivel a gazdaság húzóágazata marad.
(Arról, hogy a második negyedévben mennyire volt húzóágazat az építőipar, egyelőre nem ismerünk részletes adatokat. A második negyedévi 6,5 százalékos GDP-növekedéshez a KSH első becslése szerint „szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások”. Az első negyedévi, 8,2 százalékos növekedéséhez az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá.)
Vida Tamás, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója a megtorpanást több tényezővel magyarázta. Az építőipar helyzetét a nyersanyag- és alapanyag-drágulás, a béremelkedés mellett a bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet, az Ukrajnában zajló háború negatív hatása is kedvezőtlenül befolyásolja. A finanszírozási, beruházási költségeket ráadásul nem csupán az infláció, de az infláció visszaszorítását célzó kamatemelések is növelik.
