Magyarországon 2022. december végén 1,8 millió vállalkozást tartottak nyilván, 1,0 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – olvasható a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév” című kiadványában.
A vállalkozások 29 százalékát társas vállalkozásként, 71 százalékát önálló vállalkozóként regisztrálták. Budapesten a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók aránya 50–50 százalék volt, a vármegyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (87 százalék) Békés vármegyében, a legalacsonyabbat (66 százalék) pedig Pest vármegyében képviselték.
A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma érdemben nem változott, az önálló vállalkozóké viszont 1,4 százalékkal csökkent a 2021. december végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Budapest, Komárom-Esztergom, Heves és Vas vármegye kivételével mindenhol emelkedett, a leginkább Nógrád vármegyében (3,6 százalékkal). Az önálló vállalkozók körét Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegye kivételével csökkenés jellemezte. A legnagyobb csökkenés (mínusz 3,8 százalék) Nógrád vármegyében történt.
A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták – hangsúlyozzák a statisztikai hivatal szakértői.
December végén 89 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 5,0 százalékkal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt országosan 0,3 százalékponttal (15,6 százalékra) csökkent. A legmagasabb arány (20 százalék) Budapesten alakult ki, a legalacsonyabb (12 százalék) pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Ezer lakosra országos átlagban 190 regisztrált vállalkozás jutott. A „vállalkozási kedv” Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében.
