Az elmúlt években az Ukrajnából érkezők után a szlovák és román állampolgárságú munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, 2024. első negyedévében azonban már a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak voltak a második–harmadik helyen.
Az utóbbi években emelkedett a Magyarországon alkalmazott külföldi munkavállalók száma. A teljes foglalkoztatás közeli helyzetben nehézzé vált a toborzás a vállalatok számára, így a munkáltatók részére az egyik megoldás a külföldi munkavállalók bevonása lehet – olvasható a jegybank legfrissebb inflációs jelentésének a külföldi munkavállalókról szóló írásában. Az alkalmazásban álló külföldiek száma 2020 óta emelkedik, összességében mintegy 40 ezer fővel, így 2024 februárjában a KSH adatai alapján meghaladta a 100 ezer főt. (Az érem másik oldala, hogy növekszik a magyarországi háztartások külföldi telephelyen dolgozó tagjainak száma is és megközelíti a Covid-járvány előtti legmagasabb értékeket.)
A Magyarországon alkalmazott külföldiek legnagyobb csoportját az ukrán állampolgárok teszik ki, ám egyre magasabb az ázsiai országokból származók aránya. Az alkalmazásban álló külföldiek egyötöde ukrán állampolgár, számuk az orosz-ukrán háború kitörése utáni negyedévben tetőzött, azóta lassan csökken. Szintén visszaesőben van a más szomszédos országokból (Románia, Szlovákia, Szerbia) érkezők aránya, számuk pedig stagnál vagy csökken. Az ázsiai országok állampolgárainak aránya viszont a 2019-es 18,5 százalékról 2024 első negyedévére 41,0 százalékra emelkedett: a küldő országok közül a Fülöp-szigetek, Vietnám és Kína emelkedik ki. Az elmúlt években az ukrán mellett a szlovák és román munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, ám az első negyedévben már mindkettőt megelőzték a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak. Utóbbiak száma 139,4, illetve 110,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A külföldiek mintegy negyedét munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatják a vállalatok, a legnagyobb arányban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban, a feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben. A külföldiek több mint 36 százaléka szakképesítést nem igénylő pozícióban dolgozik.
