Öt pontban foglalta össze a zöld gazdasággal kapcsolatos javaslatait a Magyar Nemzeti Bank.
„Egyetlen gazdaság sem fog a válság előtti szerkezetben helyreállni. A versenyképesség erősítésével kell a válság utáni felzárkózást megalapozni” – írják a Magyar Nemzeti Bank szakértői nemrégiben megjelent, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó 50 pontos javaslatcsomagjuk összefoglalójában. A munkaerőpiactól a családtámogatásokon keresztül a digitalizáció gyorsításáig számos területre kiterjedő listában öt pont foglalkozik a zöld gazdasággal, amelynek – mint a 21. századot meghatározó egyik megatrendnek – meghatározó szerepet kell játszania az infrastrukturális fejlesztésekben.
A javaslatok célja a védekezés időszakában a keresletösztönzés, a kilábalás időszakában pedig a fenntartható növekedés támogatása.
Az első javaslat szerint gyorsítani kell a megújuló energiatermelésre való átállást, a villamosenergia-hálózat fejlesztésével párhuzamosan. A szabályozás fejlesztésével – például hitelgarancia-programmal – javíthatóak lennének a finanszírozási feltételek, és így jelentősebb beruházási volumen lenne elérhető. Ez nem csak klímavédelmi szempontból fontos cél, hiszen a naperőművekhez vannak hazai alkatrészgyártók is, a kivitelezést pedig elsősorban hazai cégek végzik.
A második javaslat egy átfogó épület-energiahatékonysági program elindítása. Erre is nyilván szükség lenne: a hazai lakó- és középületállomány energiahatékonysága rendkívül gyenge, a szükséges beruházások azonban elmaradnak. Egy átfogó felújítási program eredményeként egyszerre csökkenne az üvegházhatású gázkibocsátása és a rezsikiadás, miközben a hazai építőipar és a foglalkoztatás is lendületet kapna. A jegybank szerint 20–40 százalékos vissza nem térítendő támogatási hányadra lehet szükség.
A harmadik zöld MNB-javaslat a bio- és élelmiszerhulladékot hasznosító infrastruktúra kiépítése. Hazánk csak kis hányadban hasznosítja újra a háztartásoknál vagy vállalatoknál biohulladékot. A szükséges gyűjtési logisztika és feldolgozó üzemek kiépítése környezeti és gazdasági hasznokkal járó beruházás lenne.
Negyedszer, a Szabadság téri szakértők javasolják a vízi közművek országos felújításának megtervezését és végrehajtását, valamint a felújított és újonnan megépített vízi közművek digitalizálását (okosmérők akjakmazását).
Végül, az MNB szerint kezelni kell a mezőgazdaság vízproblémát, támogatni a természetes vízmegtartásra alapuló öntözésfejlesztést. A vízkészlet hatékony felhasználása nemcsak az agrárium versenyképességét javítaná, de a „vízügy” kiváló technológiai exportlehetőséget teremtene a hazai vízkészlet-gazdálkodással, vízgazdálkodással foglalkozó vállalkozásoknak.
A javaslatok költségoldaláról nem sok szó esik, de egy, a fentihez hasonló átfogó „zöld program” több százmilliárd forint lehet.
