2019-ben egy átlagos 15 évét betöltött uniós lakos átlagosan 35,9 „munkával töltött” évre számíthatott.
Az adat azt jelzi, hogy egy adott évben egy 15 éves fiatal várhatóan hány évet tölt életében munkával, pontosabban foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A mutató az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2018-ban 0,2 évvel, 2000-ben 3,6 évvel volt kisebb, mint 2019-ben – derül ki az Eurostat összeállításából.
Az unió statisztikai hivatala, amely nem csupán a tagállamok adatait gyűjtötte össze, a vizsgált országokat öt csoportra osztotta:
- kevesebb mint 33 aktív év: Olaszország, Horvátország, Montenegró, Észak-Macedónia, Törökország;
- 33–35 aktív év: Görögország, Belgium, Lengyelország, Románia, Luxemburg, Bulgária, Szlovákia, Magyarország, Szerbia;
- 35–38 aktív év: Spanyolország, Franciaország, Szlovénia, Csehország, Málta, Lettország, Litvánia, Írország, Ciprus, Ausztria;
- 38–40 aktív év: Portugália, Finnország, Észtország, Németország, Egyesült Királyság, Norvégia;
- több mint 40 aktív év: Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc, Izland.
Az uniós spektrum pontosan 10 évet fog át: a 42,0 százalékos svédtől a 32,0 éves olasz adatig terjed.
Az EU-ban élő férfiak átlagosan közel 5-tel több munkával töltött évre számíthattak 2019-ben, mint a nők (38,3 vs. 33,4 év); a nemek közötti „szakadék” azonban szűkül: 2000-ben még 7,1 év volt. Két tagállam van csak, ahol nem a férfiakra vár hosszabb „aktív élet”: Lettországban a két nem kilátásai pontosan ugyanakkorák, míg Litvániában a nők számíthatnak – 0,8 évvel – hosszabb (munkaerő-piaci szempontból) aktív életre. A tagállamok közül a legnagyobb a „gender gap” Máltán volt (9,3 év), de ez is eltörpül a törökországi 19,9 évhez képest.
2000 és 2019 között a várhatóan munkával töltött évek száma egy kivétellel valamennyi tagállamban emelkedett; a „kakukktojás” Románia, ahol a mutató 2,2 évvel csökkent. A legnagyobb növekedést a szóban forgó évek alatt Máltán (7,6 év), Magyarországon (6,9 év) és Észtországban (5,6 év) regisztrálták.
