A felhőtechnológia annak ellenére nem elég elterjedt Magyarországon, hogy bevezetése számokkal alátámasztott gazdasági és versenyképességi előnyökkel jár – derül ki az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége megbízásából készült tanulmányból.
Az IVSZ a Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány című kiadványában, a Deloitte és a BellResearch közreműködésével térképezte fel a felhőalapú számítástechnika hazai elterjedtségét; a cégeket az európai parlamenti választások után, közvetlenül Magyarország EU-tanácsi elnöksége előtt kérdezték meg.
Az évente publikált Digital Decade uniós kutatás 2023-as eredményei alapján Magyarországon a felhőt használó cégek aránya 44,9 százalékos, amivel nem vagyunk igazán elmaradva a 45,2 százalékos uniós átlagtól. Azt azonban, hogy a felhőtechnológiák használata itthon tömegesen és gyorsan terjedne, a friss hatástanulmány eredményei nem támasztják alá: inkább az jellemző, hogy nagyobb létszámú vállalatok magasabb arányban használnak felhőtechnológiákat, mint a kisebbek. Míg az 1–9 főt alkalmazó vállalatok 34,9 százaléka, addig a 250 fő feletti magyarországi vállalatok 81,7 százaléka felhőhasználó. A hazai vállalatok 63 százaléka ugyanakkr egyáltalán nem vesz igénybe felhőtechnológiát.
A tanulmány szerzői szerint nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű a felhőhasználat ösztönzése: az ilyen szolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál, a technológia elterjedése így nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzáadottérték-növekedéssel járhatna.
„A számok egyértelműen mutatják, hogy ez nemzetgazdaságilag is értelmezhető kérdés: komolyan kell foglalkozni az oktatással és szabályozással, ösztönözni a technológia használatát, ami versenyképességi és munkahelyteremtő tényező lehet az egész kkv-szektor számára. Egyúttal el kell oszlatni azokat a korábbi paradigmákat, hogy a felhő adatvédelmi szempontból nem biztonságos – kommentálta az eredményeket Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere. „Érdemes változtatni azon a hozzáálláson is, amely szerint az adatbiztonság szempontjából az adatokat az ország területén belül kell tartani – fűzte tovább a gondolatot Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ha továbbra is így teszünk, országunk méreteiből adódóan nem tudunk gazdaságosan üzemeltethető felhőt kialakítani. Fontos tanulság még ebből a kutatásból, milyen nagy támogatásra van szüksége a kisebb hazai vállalatoknak a technológia bevezetésére. Itt a források rendelkezésre állásának biztosítása mellett figyelmet kell fordítanunk a szemléletformálásra és oktatásra is, hogy valós, hosszan tartó hatást érhessünk el.”
A tanulmány itt érhető el: Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány
