2012 és 2022 között Magyarországon 43 százalékponttal nőtt azoknak az internetezőknek az aránya, akik árut vagy szolgáltatást vásároltak, illetve rendeltek online.
2022-ben az EU-ban a 16–74 évesek 91 százaléka használta az internetet, és 75 százalékuk vásárolt vagy rendelt online árut vagy szolgáltatást magáncélra. Az e-vásárlók aránya 2012-ben még „csupán” 55 százalék volt, tíz év alatt tehát kereken 20 százalékpontos volt a növekedés – derül ki az Eurostat felméréséből.
Az árut vagy szolgáltatást vásárló, illetve megrendelő internetezők aránya a tagállamok közül Hollandiában (92 százalék), Dániában (90 százalék) és Írországban (89 százalék) volt a legmagasabb 2022-ben. A sort Bulgária zárja 49 százalékkal.
2012 és 2022 között a legdinamikusabb növekedést Észtországban (+47 százalékpont), Magyarországon (+43 százalékpont), Csehországban és Romániában (+41 százalékpont) regisztrálták.
2022-ben uniós szinten az online áruvásárlások körében a ruházati cikkek (beleértve a sportruházatot is), cipők és kiegészítők voltak, az internetezők 42 százaléka rendelt ilyen terméket. A népszerűségi listán az éttermek, a gyorsétteremláncok, illetve általában a vendéglátóipar szolgáltatásai (19 százalék), a kozmetikumok, szépségápolási és wellness-termékek (17 százalék), a bútorok, lakberendezési kiegészítők és kertészeti cikkek (16 százalék), valamint a nyomtatott könyvek, magazinok és újságok, illetve a sportfelszerelések (mindkettő 14 százalék) következnek.
Az unió statisztikai hivatalának felmérése szerint az internetezők 21 százaléka használta az „együttműködésen alapuló platformokat” (collaborative economy platforms, ilyen például az Uber vagy az AirBnb is) arra, hogy hogy fizikai árukat rendeljen vagy vásároljon más magánszemélyektől. Hat százalékuk lakást bérelt ilyen módon, 1 százalékuk közlekedési szolgáltatást vett igénybe, és kevesebb mint 1 százalékuk rendelt háztartási szolgáltatásokat ilyen platformokon keresztül.
