Több mint háromnegyed részben közúton zajlik a teherszállítás az Európai Unióban.
A teherszállítás 75,3 százalékban közúton történt az Európai Unióban az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint. A kilométertonnán alapuló statisztika szerint a vasút 18,7 százalékos aránnyal a második, míg a belvízi út 6,0 százalékkal a harmadik helyre került. (Az adatok az országon belüli szállításokra vonatkoznak; országok között jelentős súlya lehet a csővezetékeknek és a tengeri hajózásnak is – jegyzik meg az unió statisztikai hivatalának szakemberei.)
2013 óta a közúti teherszállítás súlya kissé nőtt (akkor 73,9 százalék volt).
Két tagállam kivételével a közúti szállítás képviseli a legnagyobb súlyt a teherszállításban: Lettországban és Litvániában a vasút az elsőszámú megoldás (75,8, illetve 67,9 százalékkal, ezek az EU legmagasabb mutatói), míg a közutak súlya az egyharmadot sem éri el (32,1, illetve 24,2 százalék).
Két olyan tagállam is van, ahol a közúti szállítás a „default”: Máltán és Cipruson ugyanis nincsenek sem vasútvonalak, sem belvízi utak. 70 százalék feletti a közutak súlya a szállításban az EU további 14 tagállamában, a két mediterrán szigetország után a legmagasabb Írországban (99,2 százalék), Görögországban (97,9 százalék) és Spanyolországban (95,0 százalék).
Érdekesség, hogy Írország összesen 1931 kilométernyi vasútvonala a teherszállításban ilyen csekély szerepet játszik. Összehasonlításképpen: Magyarország közel 8000 kilométeres vasúthálózatán a belföldi teherszállítás 27 százaléka bonyolódott 2018-ban. (A közutak súlya hazánkban 68,9, a belvízi közlekedésé 4,1 százalék volt ugyanebben az évben.)
A belvízi utak a legnagyobb szerepet Hollandiában (43,2 százalék), Romániában (27,1 százalék) és Bulgáriában játsszák a belföldi teherszállításban.
