2022 elején több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában, 29 ezerrel többen, mint 2015 január 1-jén – derül ki az osztrák statisztikai hivatal közleményéből.
A Statistik Austria közleménye szerint 2021-ben átlagosan 2,24 millió „migrációs hátterű” ember élt Ausztriában, ez a teljes népesség 25,4 százaléka; 2015-ben a számuk jóval kevesebb, 1,81 millió volt. A 2,24 millió főből 1,64 millió első generációs (azaz külföldön született), 605 ezren vannak azok, akik már Ausztriában születtek, de mindkét szülőjük az előbbi csoportba tartozik.
„Ausztria népessége kizárólag a bevándorlás következtében növekszik; e nélkül a népesség hosszú távon az 1950-es évek szintjére esne vissza – kommentálta az adatokat Tobias Thomas, a hivatal igazgatója. A szakember kiemelte: a személyes kapcsolat az integráció egyik hajtóereje. „Minél gyakoribb a közvetlen kapcsolat az Ausztriában születettek és a bevándorlók között, annál gyakoribbak az együttélésről szóló pozitív beszámolók.”
Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2022 január 1-jén 1,587 millió külföldi állampolgár élt, a legtöbben németek (217 ezer), románok (138 ezer), szerbek (122 ezer), törökök (118 ezer), bosznia-hercegovinaiak (97 ezer), magyarok (94 ezer), szíriaiak (68 ezer) és lengyelek (66 ezer). 2022 elején mintegy 13 000 ukrán élt Ausztriában, de számuk a háború miatt folyamatosan nő, április 1-jén már megközelítette az 53 ezret.
2015 január 1. és 2022. január 1. között valamennyi említett „kontingens” létszáma nőtt, a legjelentősebben, hatszorosára a szíriaiaké, közel kétszeresére a románoké, de jelentősen emelkedett a nyugati szomszédunkban élő magyar állampolgárok száma is (2015. január 1. – 54 939 fő, 2022. január 1. – 94 411 fő).
Az integrációs felmérés keretében a statisztikusok arra is kíváncsiak voltak, hogy az Ausztriában születette és a „migránsok” milyen gyakran érintkeznek egymással. Az eredmények szerint az Ausztriában született, a migránsokkal napi kapcsolatban élő személyek 46 százaléka „nagyon jónak” vagy „inkább jónak” minősítette az együttélést, míg a ritkán vagy egyáltalán nem érintkezők körében ez az arány 29 százalék volt. A személyes kapcsolat tehát az integráció egyik hajtóereje – szögezte le Tobias Thomas.
