A megyei átlagokkal összevetve a főváros számos statisztikai „szélsőértékkel” (minimummal vagy maximummal) rendelkezik, ezekből mutatunk be néhányat.
Az egy főre eső GDP Budapesten a legmagasabb, az országos átlag több mint kétszerese (2018-ban 203,6 százaléka). Általában a fővárosban a legmagasabb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken: a ráta 88,5 százalék volt 2019-ben. Ez az arány nagyot változott 2020-ban…
Budapesten természetesen magasabb a népsűrűség, mint bármely megyében (3332 fő/négyzetkilométer, 2020. január 1.), de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb az élet: a havi nettó 306 ezer forintos átlagkereset – részben legalábbis – ellensúlyozhatja a nagyvárosi léttel járó megpróbáltatásokat. Ha csak a „piszkos anyagiakat” nézzük, akkor a szellemi foglalkozásúaknak is Budapesten a legjobb: ebben a körben a nettó átlagkereset 370 ezer forint volt 2019-ben.
Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás terén Budapest a rekorder 1226 kWh-val (2018-as adat). A közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások aránya is a fővárosban a legnagyobb (több mint 95 százalék), ezt azonban árnyalja, hogy a tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz aránya (5,6 százalék) szintén itt a legmagasabb.
A KSH összesítésében egy minimum is akad: a 2019-ben elkészült újonnan épített lakások átlagos alapterülete minden megyében nagyobb volt, mint Budapesten (72 négyzetméter). Ha a lakások átlagárát tekintjük, akkor persze fordul a kocka…
