A 2022. nyári aszály az MNB becslései szerint 0,6–0,8 százalékponttal csökkentheti az éves GDP-növekedést, az inflációhoz pedig nagyjából 1 százalékponttal járul hozzá.
2022 júliusában rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, a havi középhőmérséklet 3,5 Celsius fokkal alakult az átlag felett, míg a csapadékmennyiség mindössze harmada volt annak – emlékeztetnek a jegybank elemzői a szeptemberi Inflációs jelentésben.
A rekordmértékű szárazság következtében idén várhatóan 1,3 millió hektárra jelentenek aszálykárt, amely a teljes művelésben lévő szántóföldek közel harmada. Az aszály elsősorban az alföldi régió esetében jelent problémát, az Alföld egyes régióiban egyáltalán nem esett az eső július folyamán. A búza és repce termésátlagai 30–50 százalékkal csökkenhettek, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke a második negyedévben 35 százalékot meghaladó mértékben esett vissza. Az aszály az MNB becslése szerint 0,6–0,8 százalékponttal csökkentheti a 2022-es évi GDP növekedést.
A reálgazdasági hatás mellett jelentős a rendkívüli aszálykár inflációs hatása is. A hazai élelmiszerárak éves összevetésben augusztusban 33,6 százalékkal emelkedtek, ezen belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexe 24,4 százalék, míg a feldolgozott élelmiszereké közel 40 százalék volt. Ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedést legutóbb a 2012-es gabonaválság idején tapasztaltunk. Az aszályos években a hazai feldolgozatlan élelmiszerek áraiba szinte azonnal begyűrűzött az addicionális árfelhajtó hatás, a növekedési szakasz pedig jellemzően 3–5 hónapig tartott.
Ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve az aszály következtében a megugró élelmiszerárak ősztől a korábbi várakozásnál 1,0 százalékponttal nagyobb mértékben emelhetik az árindexet. Az aszály inflációs hatása az áthúzódó hatás következtében nagyobb részben a jövő évi inflációt érinti, azonban 2023-at követően – a jegybanki üveggömb szerint – nem emeli tovább a hazai fogyasztói árakat.
