2019-ben az Európai Unióban 106 nukleáris reaktor működött, az általuk előállított 765 337 GWh az uniós energiatermelés 26 százalékát adta.
Atomenergia terén az „abszolút uniós bajnok” Franciaország, az itteni atomerőművekben előállított 399 011 GWh az uniós atomenergia-termelés 52,1 százaléka. A további „atom-nagyhatalmak”: Németország (75 071 GWh, 9,8 százalék), Svédország (66 130 GWH, 8,6 százalék) és Spanyolország (58 349 GWh, 7,6 százalék). Ez a négy ország adta az uniós atomenergia-termelés több mint háromnegyedét.
A Pakson megtermelt 16 288 GWh az uniós atomenergia-termelés 2,1 százaléka volt 2019-ben – derül ki az Eurostat adataiból.
14 tagállamban nincsenek atomerőművek: Dániában, Észtországban, Írországban, Görögországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Lengyelországban és Portugáliában.
2006 és 2019 között az Európai Unióban működő nukleáris reaktorok által termelt villamos energia mennyisége 16,3 százalékkal csökkent. Több tagállam növelte ugyan kapacitásait – Románia 100, Magyarország 21,0, Csehország 16,1, Hollandia 12,7, Szlovénia 4,9, Finnország 4,2 százalékkal –, a többség azonban csökkentette a termelést.
Litvánia 2009-ben leállította nukleáris létesítményeit, Németországban 55,0 százalékkal, Szlovákiában 15,2 százalékkal, Bulgáriában 15,0 százalékkal, Franciaországban 11,4 százalékkal, Belgiumban 6,7 százalékkal, Spanyolországban 3,0 százalékkal, Svédországban 1,3 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelés a nukleáris erőművekben.
