2023. január elején tette közzé – és bocsátotta társadalmi egyeztetésre – az Építési és Közlekedési Minisztérium az „Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény” tervezetét.
„Kiemelt államépítési cél a helyi hagyományok közösségépítő erejéből táplálkozó, a polgári jó ízlést tükröző állami építési beruházások megvalósításának előmozdítása” – olvashatjuk a normaszövegben. A hosszú előkészítést indokolhatja, hogy a törvény rendkívül ambiciózus célokat tűz ki: például azt, hogy „javítsa az építőiparban működő kis- és közép vállalkozások életkilátásait, támogassa megmaradásukat, segítse fejlődésüket, lehetőséget biztosítson az építőipari szakmagyakorlók számára szaktudásuk kibontakoztatásához és továbbfejlesztéséhez, a szakismeretek magasabb hasznosulására azok kölcsönös megosztása által”, vagy hogy „az átláthatóság jegyében megváltoztassa az építőipar szereplői számára az állami építési beruházásokhoz való hozzáférés lehetőségeit”.
A törvénytervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelynek megvalósításához felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen a becsült érték ötven százalékát meghaladja.
A törvénytervezet egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül kell ellátni. A beruházások végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram lesz, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A törvényjavaslat alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól. A törvénytervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot.
A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során a törvényjavaslat meghatározza az előnyt jelentő szempontokat. Ilyen szempont többek között az építési hulladék szelektív gyűjtése, a felhasznált újrahasznosított alapanyag aránya, a minél alacsonyabb összesített CO2-kibocsátás, valamint a minősített szolgáltatás igénybevétele.
Az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségek és beépítésre kerülő építési termékek nyomon követése és átláthatóvá tétele érdekében a miniszter költséginformációs és termék műszaki információs rendszert hoz létre és üzemeltet, amelyet nyilvánosan közzétesz.
