Akadt olyan év az elmúlt évtizedben, amikor az uniós támogatások 85 százalékos súllyal szerepeltek a közszféra beruházásainak finanszírozásában.
A közszféra a gazdaságnak az a része, amely az irányítás szempontjából az államhoz köthető: ide tartozik a költségvetési szervezetek teljes köre (a központi és az önkormányzati alrendszer is), az állami többségi tulajdonú vállalatok, valamint az állam által irányított további szervezetek (pl. közalapítványok). Az ebben a körben végrehajtott beruházások természetesen hatással vannak a versenyszférára is: „az állami beruházások növelik a vállalkozások megrendeléseit/árbevételét, ezen felül az infrastruktúrát vagy a közigazgatási szolgáltatásokat érintő fejlesztések közvetlenül előmozdítják a hatékonyabb gazdasági tevékenységet” – olvasható a statisztikai hivatal „Helyzetkép a beruházásokról, 2020” című elemzésében.
Az állami beruházások döntő szerepet játszottak abban, hogy Magyarországot az uniós átlagot meghaladó fejlesztési aktivitás jellemezte a 2010-es években. Magyarországon az évtized folyamán a teljes nemzetgazdasági beruházások átlagosan mintegy háromtizedét a közszféra valósította meg – ennek igen nagy részét uniós forrásból.
A 2014–2020-as uniós ciklusban – a 2020. június 30-ai állapot szerint – 7,7 ezer milliárd forint értékű állami támogatással valósultak meg tárgyieszköz-beszerzésekkel kapcsolatos projektek uniós pénzügyi alapokból (ez az összeg folyó áron közel ezer milliárd forinttal nagyobb az előző ciklusbelinél).
Az uniós források súlya 2015-ben érte el a maximumát, amikor a finanszírozás 85 százaléka származott az Európai Unió programjaiból. (Ezeknek egy kisebb részét a hazai költségvetés finanszírozta/finanszírozza.) 2019-ben azonban már a hazai központi költségvetési programok jelentették a finanszírozás 62 százalékát. A magas „állami” beruházási rátához így az uniós forrásból nem finanszírozható kiadások – többek között a Modern Városok, a Magyar Falu Program, a Hauszmann-terv és a sportlétesítményekbe történő beruházások – szintén jelentős mértékben hozzájárultak.
Az évtized során a teljes kormányzati kifizetés közszférán belül maradó része 55 és 78 százalék között mozgott, tehát a kormányzat jelentős hányadban finanszírozott közszférán kívüli (pl. külföldi) beruházásokat is – tudjuk meg a KSH informatív összefoglalójából.
