2020-ban az Európai Unióban élő 55–64 évesek közel négyötöde (59,6 százaléka) foglalkoztatott volt; a 20–54 éves korosztályban ez az arány 76,2 százalék.
A foglalkoztatottság szintje valamennyi korosztályban függ az iskolai végzettségtől: a magasabb iskolázottság magasabb rátát von maga után – írják az Eurostat szakértői. Az alapfokú végzettséggel rendelkező 20–54 évesek foglalkoztatottsági rátája 59,9 százalék volt 2020-ban, a középszintű végzettséggel rendelkezőké 75,7, a felsőfokú képesítésűeké 85,7 százalék. Hasonló a helyzet az 55–64 évesek körében is: az alap- és a középszintű, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek rendre 44,0, 60,9, illetve 75,6 százaléka volt alkalmazott. Érdemes felfigyelni arra, hogy az utolsó mutató alig tér el a fiatalabbak hasonló végzettségű csoportját jellemző adattól.
Nem okoz meglepetést, ha az érem másik oldalát is megvizsgáljuk: a munkanélküliek aránya az idősebbek körében magasabb, mint az 55 évnél fiatalabbak körében; a „csupán” alapfokú végzettséggel rendelkező szenioroknak 51,3 százaléka volt munkanélküli.
Az idősebbek foglalkoztatottsága nem csupán az iskolázottság fokától, de a munkájuk jellegétől is függ. A szakképzettséget követelő álláshelyeken az idősebb dolgozók 19,9 százalékát dolgozik, ugyanez a kör azonban nem foglalkoztatott 55–64 évesek körében már csak 11,1 százalékos súllyal képviselteti magát. A technikusok és szakmai asszisztensek körében ez a két mutató 15,8, illetve 12,9 százalék, a vezető beosztásúaknál 6,1, illetve 4,0 százalék.
A szakképzettséggel nem rendelkezők körében fordul a kocka: az 5 –64 évesek körében ők a nem foglalkoztatottak 18,7, a foglalkoztatottaknak pedig 10,0 százalékát teszik ki. A szolgáltató, illetve a kereskedelmi szektorban dolgozók körében is ez a helyzet: a szóban forgó korcsoport a foglalkoztatottak 14,7, a nem foglalkoztatottak 18,7 százaléka.
