2022-ben az Európai Unió tagállamaiban a villamosított vasútvonalak teljes hossza elérte a 115 000 kilométert, ami az 1990-es össz-vonalhosszúsághoz képest 31 százalékos növekedést jelent.
Az EU teljes vasúthálózatának hossza 202 000 km, így a villamosított vonalak aránya megközelíti az 57 százalékot. A villamosítás csökkenti a vasúti közlekedés negatív környezeti hatását, és kedvezőbbé teszi azt a közúti és más, fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő közlekedési módokhoz képest – hangsúlyozzák az adatokat közzétevő Eurostat szakértői.
A képet némileg árnyalja, hogy miközben a villamosított vasútvonalak aránya uniós szinten növekedett, a vasútvonalak teljes hossza 1990 óta (amikor még 219 000 km volt) 7,5 százalékkal csökkent. A használatban lévő vasútvonalak hossza Lengyelországban, Lettországban, Franciaországban és Németországban csökkent a legnagyobb mértékben. Spanyolországban, Észtországban és Hollandiában ugyanakkor jelentősen nőtt a vasúthálózat, nem kis részben a nagysebességű vonalak építésének köszönhetően.
A villamosított vasútvonalak arányát tekintve az uniós kép felettébb heterogén. Luxemburgban szinte valamennyi vasútvonal (97 százalék) villamosított, de magas az arány Belgiumban (88 százalék), Bulgáriában és Svédországban (egyaránt 75 százalék), valamint Hollandiában (74 százalék) is.
A villamosított vonalak aránya ugyanakkor nagyon alacsony Írországban (3 százalék) és a balti államokban: Litvániában (8 százalék), Észtországban (12 százalék) és Lettországban (13 százalék). Magyarország 41 százalékos mutatója az uniós átlagtól „délre” helyezkedik el.
