2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4400 milliárd forint felett alakult, ami az előző évhez képest 6,2 százalékos növekedést jelent– tájékoztatott a statisztikai hivatal. A teljes termelési árszínvonal 10 százalékkal emelkedett, a termelési volumen ugyanakkor 3,6 százalékkal csökkent.
A korai és késői tavaszi fagyok, a csapadékhiányos időjárás, a nyári légköri és talajaszály egyrészt hátráltatták a növénytermesztést, főként a kapásnövények fejlődését, a gyümölcsfák virágzását és beporzását, másrészt a takarmánytermesztésen keresztül visszafogták az állattenyésztést is. Az év során újra felbukkant állatbetegségek – köztük a ragadós száj- és körömfájás és a madárinfluenza –, a szemestakarmány drágulása és a piaci verseny ellentmondásosan alakította a termelést: a szarvasmarha- és a baromfitartás volumene enyhén mérséklődött, ezzel szemben a sertéstenyésztés, valamint az állati termék előállítás, mint pl. a tej, a tojás került az előtérbe. A vágósertés megnövekedett kínálati többlete a termelői ár hasonló arányú csökkenését eredményezte.
A növénytermesztés termelési volumene 8,7 százalékkal mérséklődött, árszínvonala 14 százalékkal nőtt. A gabonafélék mennyisége összességében 6,3, ezen belül a kukoricáé 29 százalékkal csökkent, a búzáé 10, az árpáé 9,0, a rozsé 1,6 százalékkal emelkedett. A repce termésmennyisége 7,3, a napraforgóé 6,2 százalékkal kisebb lett. A fehérjenövények és a dohány termésmennyisége nőtt, a cukorrépáé csökkent, így az ipari növények volumene összességében 9,4 százalékkal alacsonyabb lett. A takarmánynövények volumene 3,0, a kertészeti termékeké 5,5 százalékkal mérséklődött. A gyümölcsfélék volumene 32, ezen belül a barack termésmennyisége 68, az almáé 48, a körtéé 18 százalékkal csökkent. A szőlő és bor volumene 6,8, illetve 7,0 százalékkal nagyobb lett.
Az állattenyésztés teljes termelési volumene 2,5 százalékkal bővült. Az élő állatok termelése 2,4, az állati termékeké 2,6 százalékkal nőtt.
