Kevésbé elterjedtek a hazai gazdaságokban a digitális és a precíziós technológiák – derül ki a statisztikai hivatal „Magyarország, 2021” című kiadványából.
A KSH szakértői felidézik a 2020. évi agrárcenzus adatait, amelyek szerint a banki ügyeket a gazdálkodók 34 százaléka intézte elektronikusan, az e-kormányzathoz kapcsolódókat a 21 százalékuk, irodai – például dokumentumkezelő – szoftvereket csupán 17 százalékuk használt. A digitális fejlettség korrelál a pályázatokon való részvételi mutatókkal: a digitális eszközöket használók 31 százaléka kapcsolódott be vidékfejlesztési programokba, ami jóval magasabb a 18 százalékos országos átlagnál.
A leggyakrabban a 14–39 éves korcsoportba tartozók (56 százalék), illetve a felsőfokú mezőgazdasági képzettségűek (75 százalék) vettek igénybe munkájuk során IT-eszközöket.
A mezőgazdasági termelést támogató precíziós eszközök használata még a digitális eszközöknél is visszafogottabb, mindössze a gazdaságok 12 százalékára jellemző. A leggyakrabban előforduló növényállapot-felmérést (például nitrogénellátottság, levélnövekedés vizsgálata) a termesztők 5,6 százaléka alkalmazta.
A szántóföldi növénytermesztésre szakosodtak körében viszonylag elterjedt az automata/sorvezető kormányzás használata is. Általánosságban jellemző, hogy a növénytermesztők gyakrabban alkalmaztak precíziós eszközöket, mint az állattartással vagy mindkét alaptevékenységgel foglalkozók.
A digitális és precíziós eszközöket nem használó gazdálkodók 87 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nincs szüksége ezekre. A szükséges ismeretek hiánya (16 százalék) és a digitális eszközök magas ára (6 százalék) csak ezután következett a mellőzés okai között.
