A pénz nem játék – Vagy mégis?



A teljes foglalkoztatottság felé közeledve – az ország egyes régióiban azt el is érve – egyre kisebb a késztetés a fiatalokban, hogy vállalkozóvá váljanak. A keresetek emelkedésével a megélhetés egyre magasabb szintje érhető el alkalmazottként, így érthető, ha a vállalkozói léttel járó kockázatvállalás egyre kevésbé népszerű.

A fiatal vállalkozók utánpótlásának másik akadálya a pénzügyi–gazdasági ismeretek hiánya. Bár az alternatív tananyagok hazánk számos iskolájában bekerültek a tanmenetbe, egyelőre azok az oktatási intézmények számítanak kivételnek, amelyekben alapos pénzügyi ismeretekkel vértezik fel a tanulókat. (Pénzügyi–gazdasági ismeretekre természetesen nem csupán a vállalkozóknak van szükségük, az ő esetükben azonban egy rossz döntésnek sokkal súlyosabb következményei lehetnek.)

A pénzügyi oktatás szükségességét és indokoltságát több felmérés is alátámasztja. A K&H Bank egy nemrég elvégzett felmérésben 300 pedagógus véleményét kérdezte meg; az eredmények magukért beszélnek:

  • a megkérdezettek 76 százaléka úgy látja, hogy a gyerekek nem osztják be jól pénzüket, azonban 97 százalékuk szerint a tudatos pénzkezelés tanítható;
  • a tanárok tapasztalatai szerint ugyanakkor pénzügyi fogalmakkal alig találkozhatnak diákok az iskolában, és ha mégis, akkor inkább pár matematikai példán keresztül.

Ezért hasznosak azok az országos programok, amelyek a fiatal generáció pénzügyi ismereteinek bővítését célozzák. Jó példa a „K&H Vigyázz, kész, pénz!”pénzügyi vetélkedő, amelyet jövőre (a nevezési határidő 2020. január 21.) immár 10. alkalommal rendezik meg, és amelynek az elmúlt kilenc évben már több mint 46 ezer diákot sikerült bevonnia.

Kisebb múltra tekint vissza, de szintén „tömegeket” igyekszik megmozgatni a Pénzügyminisztérium, a Diákhitel Központ, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Pénziránytű Alapítvány által támogatott „Nagy Diák Pénzügyes Teszt”, amelynek első, 2020. február 26-ig tartó online fordulója már el is indult. Ez már a második „évad”, az első tesztet 11 500 fiatal töltötte ki.

Sok ilyen kezdeményezésre lenne szükség, hogy az iskolából kikerülő fiatalok otthonosabban és magabiztosabban mozoghassanak a pénzügyek világában. Hiszen a „nagybetűs életben” hamarosan meg kell hozniuk az első komoly pénzügyi döntéseiket – és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen háttérrel teszik. Egyszer talán eljön az idő, amikor nem számít „csudabogárnak” az a 18 éves, aki tudja, mit jelent a „nyílt végű lízing”, és talán még azt is, hogy mi a GDP mértékegysége.


Do NOT follow this link or you will be banned from the site!