A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése komoly változásokat hoz a vállalkozások működésében, ami alól a könyvelés területe sem jelent kivételt. A dinamikusan fejlődő eszköz alapjaiban formálhatja át a könyvelési folyamatokat és a könyvvizsgálati gyakorlatot. Az adat- és szabályorientált terület számára ideális lehet az automatizáció és az MI-alapú megoldások bevonása, hiszen ezek segítségével nagy mennyiségű, repetitív feladat gyorsan és pontosan végezhető el. Ugyanakkor a technológiai előnyök mellett megjelentek a szabályozási, adatbiztonsági és etikai kérdések is, amelyek tudatos felkészülést igényelnek minden könyvelőiroda és könyvvizsgáló cég részéről. Alábbi cikkünkben kitérünk egyebek mellett arra is, hogy milyen konkrét területeken jelenthet áttörést az MI használata a könyvelésben, és hogyan biztosíthatják a vállalkozások, hogy ennek az új technológiának a használata ne kockázatként, hanem versenyelőnyként jelenjen meg az oldalukon.
Mire használható a mesterséges intelligencia a könyvelésben?
A könyvelés területén nagy mennyiségű adat feldolgozása és szabályokhoz való igazodás történik, ahol a mesterséges intelligencia elsődlegesen az ismétlődő, szabályalapú feladatok automatizálására alkalmas. Ide tartozik például az adatok feldolgozása, számlák digitalizálása, valamint a költség- és bevételi adatok kategorizálása. Az MI-alapú rendszerek már képesek felismerni a pénzügyi adatokban rejlő szokatlan mintázatokat, ezzel segíthetik a csalások megelőzését és a potenciális szabálytalanságok gyors azonosítását, amelyet természetesen a szakértők további elemzése követ. A fejlettebb algoritmusok prediktív analitikát alkalmaznak; előrejelzéseket készítenek a pénzügyi folyamatok alakulásáról, a kockázati tényezőkről, illetve segítik a stratégiai pénzügyi tervezést. Az MI támogathatja az adózási szabályok naprakész követését, a megfelelőségi ellenőrzéseket, valamint a könyvvizsgálati munka során az anomáliák és kockázatok gyorsabb azonosítását, azonban a végső szakmai értékelés továbbra is a könyvelők és könyvvizsgálók feladata lesz.
Előnyök, kockázatok és kihívások számviteli és könyvvizsgáló cégek számára
Az MI használatának előnyei például a gyorsabb munkafolyamatok, kevesebb hiba, hatékonyabb ügyfélkiszolgálás. Az eredményezett hatékonyságnövekedés mellett a könyvelők több időt fordíthatnak magasabb hozzáadott értékű feladatokra, mint például a pénzügyi tanácsadás. Az MI bevezetése tehát csökkenthet a monoton adminisztratív terheken, miközben javíthat a pontosságon, de akár a komplexebb elemzések készítése is lehetővé válik. Az AI használata révén csökkenhet az emberi hibák aránya, ami közvetlenül járulhat hozzá a könyvvizsgálatok minőségjavulásához is. Ugyanakkor a könyvelésben a mesterséges intelligencia alkalmazása kockázatokat is hordozhat. Elsősorban felmerülhetnek adatvédelmi kérdések. Magyarországon és az Európai Unióban a GDPR szigorú keretet szab az adatkezelésnek. Ezen keretek betartása alapvető követelmény. Az adatbiztonság és az ügyféladatok védelme pedig kiemelten fontos ezen a területen, hiszen a könyvelőirodák bizalmas pénzügyi információkkal dolgoznak. Emellett az automatizálás is hordozhat veszélyt, ha a szakmai kontroll nem megfelelően érvényesül, vagy háttérbe szorul. Ezért is kiemelten fontos, hogy – minden előnye mellett – az MI kizárólag, mint támogató eszköz működjön a vállalkozásban, amelyet szakképzett könyvelők és könyvvizsgálók felügyelnek.
Hogyan vezessük be biztonságosan az MI-t a könyvelőirodában?
Az MI bevezetése átgondoltan és fokozatosan célszerű, hogy megtörténjen. A könyvelőirodák számára érdemes kisebb, jól körülhatárolt feladatokkal kezdeni az MI implementálását, például számlafeldolgozással vagy automatizált riportok készítésével. Ezt követően lehet megkezdeni az alkalmazási kör bővítését akár komplexebb feladatokra, mint például pénzügyi riportok készítése vagy kockázatelemzés. Ezzel párhuzamosan pedig erősen javasolt kialakítani adatkezelési és/vagy biztonsági protokollokat, amelyek a GDPR és a szakmai előírások követelményeinek is megfelelnek. Fontos hamar megkezdeni a munkatársak képzését is. A könyvelőirodák tagjai számára ugyanis fontos megérteni az MI működését annak érdekében, hogy felügyelni tudják annak döntéseit, és képesek legyenek megfelelően kommunikálni az eredményeket az ügyfelek felé. A biztonságos bevezetéshez kiemelten hozzátartozik, hogy minden MI-rendszer működése rendszeresen auditálva és ellenőrizve legyen.
Jövőkép 2025–2030: hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a könyvelést?
A következő években várhatóan tovább fog nőni az MI szerepe a könyvelésben. Elképzelhető, hogy a magyar könyvelőirodák és könyvvizsgáló cégek fokozatosan átállnak majd az adatalapú döntéstámogatásra, amely nem csupán a napi operatív feladatokban jelenik majd meg, hanem stratégiai szinten is képes az ügyféltámogatást biztosítani. Az előrejelző modellekkel a vállalkozások pontosabban tervezhetnek; a kockázatfeltáró rendszerek pedig hozzájárulhatnak a pénzügyi biztonság növeléséhez. Szinte bizonyos az is, hogy a szabályozási környezet is folyamatosan fejlődni fog. Fontos lesz ugyanis, hogy mind az EU, mind a hazai jogalkotók új irányelveket dolgozzanak ki az MI transzparens és etikus alkalmazására. Azok a könyvelőirodák és számviteli cégek, amelyek időben és tudatosan vezetik be az új technológiákat, hatékonyabbak lehetnek és versenyelőnyre is szert tehetnek a piacon.
Pénzügyi rugalmasság az MI bevezetésének támogatására
A mesterséges intelligencia bevezetése a könyvelésben és a könyvvizsgálatban stratégiai előnyt jelenthet, ugyanakkor kezdetben beruházásokat és likviditási tartalékot is igényelhet. Erre nyújthat megoldást a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, amely kifejezetten a vállalkozások napi működésének finanszírozását és az átmeneti likviditási problémák áthidalását célozza. A konstrukció akár 1 millió forinttól 250 millió forintig elérhető, 1, 2 vagy 3 éves futamidőre, a teljes futamidő alatt fix, évi 4,5%-os nettó ügyleti kamattal. A szabad felhasználás lehetősége, valamint az ingatlanfedezet nélküli igénylés opciója különösen vonzóvá teszi a könyvelőirodák számára, amelyek így biztonságosan, tervezhető feltételek mellett finanszírozhatják digitalizációs és technológiai fejlesztéseiket.
