Az elmúlt években egyre többen ismerik fel a háztáji gazdálkodásban – különösen a tojástermelésben – rejlő lehetőségeket. A háztáji tojástermelés ugyanis nemcsak a fenntartható életmód része lehet, hanem kiegészítő jövedelmet is jelenthet azok számára, akik gazdálkodni szeretnének. Az elmúlt években egyre többen kezdtek kistermelőként tevékenykedni, akik a megtermelt tojásokat helyben, piacon vagy akár közvetlenül a vásárlókhoz juttatják el. Fontos, hogy minden kistermelő tisztában legyen a tojástermelésre vonatkozó szabályozásokkal, ezért cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a kategóriák szerinti értékesítési mennyiségektől kezdve egészen a csomagolás és a házhoz szállítás új szabályaiig.
Jogszabályi háttér és mennyiségi korlátok, avagy mit jelent kistermelőként tojást eladni
A tojástermelők számára alapvető fontosságú a 60/2023. (XI.15.) AM rendelet ismerete, amely a kistermelők élelmiszer-előállítását és értékesítését sorolja két külön kategóriába. Az I. kategóriába azok tartoznak, akik heti legfeljebb 500 darab, évente pedig maximum 20.000 darab tojást értékesítenek. Ezzel szemben a II. kategória nagyobb mennyiségű tojás értékesítésre ad lehetőséget, hiszen ebben az esetben heti 1500, évente pedig akár 60.000 darab tojás is eladható. Azonban minél nagyobb mennyiségről van szó, annál szigorúbb feltételeknek kell megfelelni. A II. kategóriába tartozó kistermelőknek például kötelező egyszerűsített HACCP dokumentációt vezetniük, valamint mikrobiológiai vizsgálatokat is el kell végezniük az általuk előállított tojás esetében.
Kevesen tudják a háztáji tojáseladásról
Sokan tévesen hiszik azt, hogy kis mennyiségű tojás szinte korlátozás nélkül árusítható. A valóság az, hogyha egy kistermelő legfeljebb 50 tojótyúkot tart a gazdaságában, és a tojásokat csak közvetlenül a végső fogyasztónak értékesíti – például saját gazdaságában, helyi termelői piacon, vagy háznál / házhoz szállítással – akkor nem kell minden egyes tojást jelölnie, vagy feltüntetnie a termelői kódot. Ha viszont a tojások kiskereskedelmi forgalomba kerülnek, vagy például éttermekben, közétkeztetésben használnák fel őket, akkor már kötelező feltüntetni a tartási hely azonosítóját, valamint teljesíteni kell a jelölésre vonatkozó előírásokat is. Kiemelten fontos a nyomonkövethetőség biztosítása, vagyis annak dokumentálása, hogy az eladott tojás melyik gazdaságból, milyen állományból származik. Fontos tudni, hogy a termelői kód feltüntetése alól kizárólag akkor mentesülhet a kistermelő, ha az értékesítés helyén – például az árusító asztalon vagy a csomagoláson – jól láthatóan kiírja a nevét, címét és a FELIR azonosító számát, amelyet a Nébih regisztráció során biztosít.
Baromfitartás és állategészségügyi szabályok, amikre figyelni kell
A tojástermelés alapja a baromfitartás, amely szintén szabályozott keretek között kell történjen. Minden kistermelőnek be kell jelentkeznie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tartási hely nyilvántartásába, és rendelkeznie kell állatorvosi igazolással, illetve egészségügyi kiskönyvvel is. Emellett az állatok tartásának körülményei is előírásokhoz kötöttek: biztosítani kell a megfelelő takarmányozást, az itatást, a védelmet az időjárás viszontagságaitól, valamint az állatok egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését is. A II. kategóriás kistermelőkre szigorúbb előírások vonatkoznak: minden, közvetlen emberi fogyasztásra szánt állati és nem állati eredetű élelmiszert mikrobiológiai vizsgálatnak kell alávetniük. Emellett az érintett termelők számára kötelező, hogy tevékenységük megkezdésétől számított egy éven belül megszerezzék az ehhez szükséges szakképesítést vagy részszakképesítést – például egy élelmiszeripari vagy mezőgazdasági szakirányú végzettséget.
Piacra lépési lehetőségek, értékesítés és csomagolás
A tojástermelők számára ma már sokkal több értékesítési lehetőség áll rendelkezésre, mint korábban. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kistermelők ne csak a helyi termelői piacon vagy saját gazdaságukban árusítsanak, hanem csomagküldéssel, házhoz szállítással, vagy átadópont igénybevételével is eljuttathassák termékeiket a fogyasztókhoz. Azonban itt ki kell emelni, hogy ezek a lehetőségek további élelmiszerbiztonsági előírásokat is maguk után vonnak. Például: ha a tojásokat csomagküldő szolgáltatáson keresztül adják el, akkor a csomagolásnak garantálnia kell, hogy a szállítás során nem sérül az élelmiszer, valamint a hűtést igénylő termékek – mint például a friss tojás – esetében folyamatosan biztosítani kell a hűtési láncot a végső fogyasztónak történő átadásig. Ezek az új lehetőségek tehát nemcsak szélesebb fogyasztói réteg elérését teszik lehetővé, hanem versenyképessebbé is tehetik a kistermelőket egy olyan piacon, ahol egyre fontosabb az élelmiszerek eredete, frissessége és nyomon követhetősége.
Kistermelőként sikeresen
A háztáji tojás eladása nemcsak kiegészítő jövedelem lehet, hanem a szabályok betartásával és tudatos megjelenéssel, versenyképes vállalkozássá is válhat. Azonban akár kis mennyiségben, akár komolyabb volumenben szeretne valaki tojást termelni és eladni, a szabályok ismerete és betartása kiemelten fontos. A tojástermelésben működő vállalkozások számára a folyamatos beruházások és fejlesztések elengedhetetlenek a versenyképesség megőrzéséhez. Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel kedvezményes, állami kamat- és kezességi díjtámogatással nyújt lehetőséget a szükséges finanszírozás biztosításához, akár 500 ezer forinttól 200 millió forintig, mindezt 1, 2 vagy 3 éves futamidővel. Ezáltal a mezőgazdasági szereplők – így a tojástermelők is – gyorsan és rugalmasan juthatnak forráshoz, hogy termelésüket tovább bővítsék és stabilizálják a piacon betöltött pozíciójukat.
