A bioátállás lehetősége gyakran felmerülő kérdéskör a hazai agráriumban. Fontos tisztázni, hogy az ökológiai gazdálkodás nem valósul meg csupán a növényvédő szerek és műtrágyák helyettesítésének köszönhetően – teljesen új rendszerelméletre van szükség.
Fontos tisztázni, hogy a biotermesztés során a cél nem csupán a peszticidek kizárása lenne, hanem olyan rendszer felépítése, amelyben ezekre a szerekre nincs szükség. Éppen ezért megkérdőjelezhetetlen a talaj és az idő szerepe.
A talajépítésre úgy kell gondolni, mint az ökológiai gazdálkodásra való áttérés alapfeltételére. A feladat egyáltalán nem lehetetlen, ezt mutatja a biogazdák számának folyamatos növekedése is, amit a pályázati források lehívásának lehetősége is elősegít.
Elsősorban a pályázatoknak köszönhetően kompenzálható az átállással járó bevételkiesés, nem mellesleg pedig a bizonyítottan GMO-mentes termékekért magasabb ár kérhető el. Ettől függetlenül azonban szükséges a talajépítés fókuszba állítása, ami várhatóan ideiglenes bevételkieséssel jár együtt.
A mai értelemben korszerűnek mondható talajépítés elképzelhetetlen átgondolt vetésforgó, másodvetés, zöldtrágya, pillangósok beillesztése a vetésváltásba, illetve a forgatásos művelés mérséklése vagy megszüntetése nélkül. A talajépítésre tulajdonképpen úgy gondolhatunk, mint a talaj bő termőképességének előkészítésére. Ha megfelelően végezzük a folyamatot, az átállás végére a terület teljesítőképessége kiváló lehet. Fontos azonban, hogy az átállás időszakában mellőzzük a máskor legtöbb pénzt hozó kultúrnövényünk termesztését. Helyettük inkább azokat a kultúrákat részesítsük előnyben, amelyek a talaj lazítása által a talajépítés fontos segítői lehetnek.
Természetes, hogy a gazdaságok nem engedhetik meg maguknak, hogy két éven keresztül ne takarítsanak be termést, vagy csak minimális bevételhez jussanak. Ez elkerülhető, ha az átállás szeparált földterületen történik.
Amennyiben a lehetőségek megengedik, az átállás alatt álló területeken érdemes takarónövényeket termeszteni, amelyek bedolgozhatók a talajba. Ezáltal a talajszerkezet jelentős mértékben javítható, illetve olyan ásványi anyagokkal gazdagítható, amelyek a talajegészség fontos feltételét jelentik.
