Milyen hatást gyakorolnak a robotok és a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra?



Hogyan vélekedik a robotok koráról és a mesterséges intelligencia elterjedésének várható munkaerő-piaci hatásairól a terület egyik szakértője? A Statisztikai Szemle friss (97. évfolyam 12.) számában Lakatos Miklós kérdezte – többek között – erről Munkácsy Ferencet, a Munkaügyi Szemle főszerkesztőjét.

Egyesek a vészharangokat kongatják, mondván, hogy a robotizáció, automatizáció olyan mértékben csökkenti a munkaerő-szükségletet, hogy a népesség jelentős hányada elveszti majd megélhetésének forrását, a munkát. Nem véletlen, hogy sokan a feltételek nélküli alapjövedelem bevezetésének szükségességéről vizionálnak – vázolja az „egyik oldalt” Munkácsy Ferenc.

Az érem másik oldala: „Mások viszont e kérdést nagyfokú naivitásra valló derűlátással közelítik meg, szerintük a termelékenység növekedésével lehetővé válik, hogy egyre nagyobb csoportok szabaduljanak meg a megterhelő napi munkavégzéstől vagy annak nagy részétől, és csak kultúrával, sporttal, illetve hasonló kellemes dolgokkal foglalkozzanak.”

Az előrejelzések végletesnek tűnő eltérése a technikai fejlődés gyorsulásával magyarázható. „Amikor 45 évvel ezelőtt előrejelzést kellett készítenünk, a mostaninál jóval egyszerűbb dolgunk volt: miután felvázoltuk az előző évtizedek trendjeit és elemeztük a nálunk fejlettebb országokban lezajlott folyamatokat, megállapításainkat kiegészítettük a természeti, infrastrukturális stb. adottságainkkal, és hogy újszerűnek hasson, „fűszereztük” egy kis fantáziával, mellyel már kész is volt az oktatáspolitikusok számára stabil kiindulóponttal szolgáló prognózis” – idézi a múltat a szakember. „Ma nemcsak a fejlődés már említett felgyorsulása, hanem egyúttal a technikai fejlettségben tapasztalható hihetetlen differenciák miatt is másképp zajlanak a dolgok.”

Ugyanakkor a fejlett országokon belül is szöges ellentétben álló fejlődési pályák „élnek” együtt. Németországban például, ahol a mai csúcstechnológiai korszak általánosan használt fogalmát Ipar 4.0-ként, azaz negyedik ipari forradalomként definiálják, azt is szükségesnek látják, hogy milliós nagyságrendben vonjanak be új munkaerőt – más forrás híján a technológiában elmaradt országokból.

A technokrata megközelítést ráadásul könnyen felülírhatják a társadalompolitikai vagy éppen direkt politikai folyamatok. Miért ne feltételezhetnénk, hogy a technikai haladás áldásaiból kimaradó tömegek vagy éppen az ő szavazataikra vágyó politikusok is megpróbálják majd e folyamatokat lassítani vagy más irányba terelni? – teszi fel a kérdést Munkácsy Mihály.


Do NOT follow this link or you will be banned from the site!