„Japán veszély” fenyegeti az eurózónát?



Egyre több szó esik a gazdasági sajtóban arról, hogy mekkora az esélye annak, hogy az eurózóna gazdasága megismétli azt a „vesszőfutást”, amelyet Japánnak kellett elviselnie a múlt század 90-es éveiben. A témáról kiváló áttekintést ad friss cikkében Louis Boisset, a BNP Paribas elemzője.Attól, hogy a közös pénzt használó blokkban megismétlődhet a 90-es évekbeli japán forgatókönyv, döntően a gazdaság lassulása és a tartósan alacsony infláció miatt kell tartanunk.

A „japán betegség” három fő jellemzője a potenciális szint alatti GDP-növekedés, a rendkívül alacsony kamatok és a negatív infláció. Japánban ezt a tünetegyüttesta 90-es évek elején a pénz- és ingatlanpiaci buborékok kipukkanása idézte elő, de sok más tényező is kiválthatja.

A betegség „szövődményei” felettébb súlyosak. Ha a GDP-növekedés tartósan a potenciális szint alatt marad, akkor deflációs spirál alakulhat ki, ami súlyos következményekkel jár a növekedésre. De ugyanilyen veszélyes, ha a kamatok hosszú ideg túlságosan alacsonyak maradnak, így ugyanis nemcsak a kockázatok felismerése válik nehezebbé, de megbomlik az egyensúly is a megtakarítások és a beruházások között, utóbbiak esetében pedig előtérbe kerülhet a kevésbé produktív projektek finanszírozása. Amennyiben az inflációs nyomás csekély, ez a szituáció hosszú ideig fennmaradhat, ami felveti egy esetleges jegybanki közbelépés szükségességét.

Az öregedő népességgel és a termelékenység növekedésének lassulásával szembesülve az eurózónának további erőfeszítéseket kell tennie a növekedés gyorsítása és a sokkokkal szembeni ellenálló-képesség növelése érdekében.A következő hónapok rövid- és középtávú gazdaság- és monetáris politikai intézkedései ezért kritikus fontosságúak lesznek– vonja le a következtetést a BNP Paribas elemzője.


Do NOT follow this link or you will be banned from the site!