Dinamikusan bővül a vállalati hitelezés



A hitelintézetek – a pénzpiaci ügyleteket nem számítva – összesen 769 milliárd forintnak megfelelő új szerződést kötöttek a nem pénzügyi vállalatokkal 2019 második negyedévében – derül ki a jegybank friss összefoglalójából.

A folyósítások és a törlesztések eredőjeként a hitelintézetek hitelállománya 2019. április–júniusban 435 milliárd forinttal bővült, ebből 256 milliárd forintot a forinthitelek, 179 milliárd forintot a devizahitelek tettek ki.

A második negyedévben a pénzügyi, biztosítási ágazat hitelállománya 158 milliárd forinttal nőtt; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat hitelállománya 47, míg az építőipar és ingatlanügyek ágazaté 58 milliárd forinttal emelkedett.

A hitelezési feltételek a negyedév folyamán érdemben nem változtak, ugyanakkor a jegybank felmérésében megkérdezett pénzintézetek nettó 40 százaléka úgy vélte: a piaci versenyhelyzet a feltételek enyhítése irányába mutat – igaz, a következő félévre még nem várható a kondíciók változása. Ezen a téren kivételt az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek jelentenek, amelyek körében szigorodtak – és a várakozások szerint tovább szigorodnak – a feltételek, mivel a hitelintézetek többsége szerint fennáll egy ingatlanpiaci árbuborék kialakulásának veszélye.

A finanszírozási költségek a kis-, illetve nagyösszegű hitelek esetében ellentétes irányban változtak. A kisösszegű hitelek finanszírozási költségei kis mértékben emelkedtek. Az egymillió euró alatti forinthitelek átlagos kamatszintje az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett. A folyószámlahitelek kamatszintje 0,1 százalékponttal, 2,4 százalékra, a kis összegű euróhiteleké 5 bázisponttal 2,2 százalékra emelkedett. A nagy összegű hitelszerződések kamatlába ugyanakkor csökkent: nagy összegű forinthitelek átlagkamata 4 bázisponttal 1,7 százalékra, a nagy összegű euróhiteleké pedig 0,6 százalékponttal 1,1 százalékra mérséklődött.

Nőtt a kereslet a hosszú lejáratú hitelek iránt. Ezt a korábbi néhány negyedévre is jellemző trendet többek között a beruházások élénkülése magyarázza, de szerepet játszanak a kereskedelmi és lakóingatlanok fejlesztései, valamint a vállalatfelvásárlást finanszírozó hitelek is. A következő félévben ugyanakkor nettó értelemben kevesebb hitelintézet várja a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet bővülését.

A 2018. július – 2019. június között eltelt négy negyedévben a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya tranzakciós alapon 1151 milliárd forinttal növekedett, ami 16 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi négy negyedévre vonatkozó mutatót. A bővülés nagyobb arányban a forinthiteleknek köszönhető, amelyeknek állománya 21 százalékkal, míg a devizahiteleké 10 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A nagyvállalatok és a kkv-k egyaránt dinamikusan növelték hitelállományukat, a kkv-szektor hitelállománya – a jegybank előzetes adatai alapján – év/év alapon közel 13 százalékkal emelkedett. A kkv-khitelezését 2018-ban még a Piaci Hitelprogram (PHP) is támogatta, 2019-től pedig az NHP fix konstrukció játszik szerepet – emelték ki a jegybank szakértői.


Do NOT follow this link or you will be banned from the site!