Jelentős részben uniós forrásokra támaszkodik a január 15-én elinduló új Széchenyi-terv, amely hét gazdasági kitörési pontot tartalmaz. A program célja, hogy az előttünk álló évtizedben egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök szerint hazánk pénzügyi helyzete immár stabil, ami jó reményeket ad arra, hogy a kormány folytassa a szerkezeti reformokat.


Kisvállalkozók nagy esélye a Széchenyi-terv
SZAJLAI CSABA
Jelentős részben uniós forrásokra támaszkodik a január 15-én elinduló új Széchenyi-terv, amely hét gazdasági kitörési pontot tartalmaz. A program célja, hogy az előttünk álló évtizedben egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök szerint hazánk pénzügyi helyzete immár stabil, ami jó reményeket ad arra, hogy a kormány folytassa a szerkezeti reformokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap nyilvánosságra hozott vitairata hét, lapunk tegnapi számában ismertetett kitörési pontot, valamint ehhez illesztett programcsoportokat jelöl meg a következő egy évtized fejlesztéspolitikájában: Gyógyító Magyarország - Egészségipar,
Megújuló Magyarország - Zöldgazdaság-fejlesztés, Otthonteremtés - Lakásprogram, Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezetfejlesztés, Tudomány és innováció - Növekedés, Foglalkoztatás, Közlekedés - Tranzitgazdaság.
A januárban induló új Széchenyi-terv fő célkitűzése, hogy a következő tíz esztendőben egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre a magyar gazdaságban. A koncepció, csakúgy mint a tíz éve meghirdetett első Széchenyi-terv, főként a kis- és közepes vállalkozások bevonására koncentrál. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a vitairatot ismertető beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új Széchenyi-terv periódusa 2030-ig terjed, s a gazdasági növekedés alá helyezi a költségvetési egyensúly megteremtését. A feszes és szűkös nemzeti költségvetési pálya miatt az új program jelentős részben uniós forrásokra támaszkodik majd, a hazai önrész fedezete mellett. A 2013-ig érvényben lévő uniós büdzsé keretéből hazánk még 1800 milliárd forintnyi EU-s forrást hívhat le, ám a felhasználás hatékonyságához át kell alakítani a pályáztatási rendszert. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a kis- és közepes cégek számára azonnal mobilizálható források értéke - forrástérképük adatai alapján - 155 milliárd forint. Hozzátette: a kormány már tárgyalta az ösz-szesen 477 milliárd forint értékben projektforrás visszavonására vonatkozó javaslatot. Ennek következményeként 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak azonnal fel a hazai vállalkozásoknak. A 29 pontos gazdasági akciótervvel sikerült elkerülni a költségvetés összeomlását, most már stabil a helyzet, ezt pedig karban kell tartani" -emelte ki a fórumon Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: hazánk pénzügyi helyzete kiszámítható, így jó eséllyel folytathatók a már megkezdett szerkezeti reformok. Megerősítette: az idén tartja a kormány a GDP arányában számított 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt.
MEGKÉRDEZTÜK
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár: Egy nyitott gazdaságban fontos egy gazdasági iránymutatás, főként akkor, amikor a válságból próbál kievickélni az ország. Ez a piaci hangulatot is kedvezően befolyásolja. Ezt a célt jói szolgálják a megnevezett kitörési pontok, melyek kellően széles területet ölelnek fel. Ez rugalmasságot is jelent, így piaci igények sem maradnak figyelmen kívül. Ez az iránymutatás nem hasonlítható össze a régi idők iparfejlesztési terveivel, melyek kudarcot vallottak. Az is üdvözlendő, hogy az új Széchenyi-terv arra épít, amink van, s megpróbálja kihasználni Magyarország adottságait.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára: Lényegesnektartom, hogy az új Széchenyi-tervet úgy hirdette meg a kormány, hogy azt a gazdasági szervezetek, szövetségek, érdekképviseletek is véleményezhetik, s javaslataikkal kiegészíthetik. Egyértelmű az is, hogy a jövőben kiemelt támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint a termelés területén működő cégek. Az is támogatható, hogy az uniós támogatásokból több jut majd a kkv-knak, melyek a foglalkoztatás gerincét adják. Fontos lépés az uniós pályázati rendszer egyszerűsítése is.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke: Fontosnak tartom, hogy az új Széchenyi-terv lehetőséget ad arra, hogy a kis- és középvállalkozások szervezetten juthassanak forrásokhoz. Ez a szektor jelenleg a túlélésért küzd. A cégeknek meg kell erősödniük ahhoz, hogy élhessenek a lehetőségekkel, és innovációra is tudjanak költeni. A felsorolt kitörési pontokkal is egyetértek, ráadásul a programok beindítása piacot is teremt. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy Magyarország piaca kicsi, ezért arra is törekedni kell, hogy a vállalkozók átléphessék az országhatárait.
Magyar Hírlap, 2010. július 29., 9. oldal


*Magyar Hírlap*
/2010.07.29./